radiologia.hu, dr, Kézsmárki Zsolt, dr. Vályi Éva, dr. Székely András, dr. Rozgonyi Viktor
Absztrakt:
Referálók a radiologia.hu-ról
Kulcsszavak: referáló sugárzás sugárterhelés mellkas CT fejlődési rendellenességek
Az ionizáló sugárzás emberi szervezetre kifejtett hatásai és kockázatai
Nagy sugárérzékenységgel rendelkeznek azok a sejtek, amelyeknek magas a mitotikus aktivitása pl.: az epidermis basalis sejtjei, csontvelő, thymus, gonádok.
Az elektromágneses sugárzás frekvencia tekintetében széles spektrumot ölel fel. Az alacsony frekvenciájú hullámok – pl. rádióhullám - képezik a spektrum egyik végét, míg a magas frekvenciájú sugárzások – Rtg. sugár, gamma sugárzás – képezik a spektrum másik végét. A nagy frekvenciájú, magas energiájú sugárzásokat ionizáló sugárzásnak nevezzük – szemben a nem ionizáló sugárzással -, mivel ezek elegendő energiával rendelkeznek ahhoz, hogy elektronokat szakítsanak ki az atommag körül lévő elektronhéjakról. A kiszakított elektronok által okozott legfontosabb következmény az emberi szövetekben a DNS-re kifejtett potenciális károsító hatás. Ez lehet direkt vagy indirekt károsodás. A direkt hatás során a szabaddá váló kiszakított elektron nekiütközik és megszakítja a DNS lánc folytonosságát. Indirekt károsodás jön létre, ha a szabad elektron a víz molekulával reagálva aktív hydroxil gyököt képez és ez a szabadgyök fogja indirekt úton károsítani a DNS-t.
A sejt DNS állományának bármely mechanizmus által kiváltott károsodása számos következménnyel járhat. Ha a DNS-nek csupán az egyik szála károsodik, a sejt javító apparátusa általában megfelelően kijavítja a hibát későbbi káros következmények fellépése nélkül. Azonban ha a DNS-nek mindkét szála érintett, előfordulhat hibás javítás, újraegyesítés, amely valószínűleg felelőssé tehető minden káros biológiai hatásért az emberi szervezetben.
Nagy sugárérzékenységgel rendelkeznek azok a sejtek, amelyeknek magas a mitotikus aktivitása pl.: az epidermis basalis sejtjei, csontvelő, thymus, gonádok. Az izomsejtek, csontok és a KIR szövetei kevésbé érzékenyek az ionizáló sugárzásra...
forrás:
Ionizing Radiation Effects and Their Risk to Humans
T.R. Goodman
referáló:
dr. Kézsmárki Zsolt
A mellkas CT-vizsgálat okozta sugárterhelés
A rtg sugárzás mennyisége és a malignus daganatok kialakulásának valószínűsége között lineáris összefüggés van.
A CT-technológia az 1972-es első klinikai alkalmazás óta jelentős fejlődésen ment keresztül. A multidetektorsoros készülékek megjelenése és a vizsgálati protokollok fejlesztése forradalmasította a képalkotó diagnosztikát. A mind szélesebb körű alkalmazással párhuzamosan azonban a betegeket ért sugárzás mennyisége is nőtt.
A sugárzás okozta daganatok incidenciájának és mortalitásának becslése a Hiroshimaban és Nagasakiban történt atombomba támadás túlélői között végzett statisztikai vizsgálatok alapján lehetséges. A rtg sugárzás mennyisége és a malignus daganatok kialakulásának valószínűsége között linearis összefüggés van, azaz ebben az esetben nem beszélhetünk küszöbdózisról. A statisztikák korlátai között említhető meg a rosszindulatú daganatok kialakulását tekintve a japán populáció eltérő rákkockázata valamint az, hogy az atombomba támadással járó sugárzás és az orvosi képalkotásban használt sugárzás összetétele különbözik ...
forrás:
Radiation Risks from Exposure to Chest Computed Tomography
Michael V. Huppmann, MD, William B. Johnson, PhD, and Marcia C. Javitt, MD, FACR
Semin Ultrasound CT MRI 31:14-28
doi:10.1053/j.sult.2009.09.003
referáló:
dr. Vályi Éva
Magas denzitású pulmonális elváltozások
CT-n magas denzitású elváltozásként jelenhet meg a tüdőkben lerakódott kálcium vagy ritkábban a talkum, az amiodarone, a vas, az ón, a higany és a bárium-szulfát.
A CT nagyon érzékeny a tüdőparenchyma, a légutak, a mediastinum és a pleura magas denzitású elváltozásainak detektálásában. Az ilyen jellegű elváltozás hátterében lévő kórok azonosításában a fennálló klinikai tünetek mellett az elváltozás pontos helyének ismerete és annak megjelenése is a segítségünkre lehet ...
forrás:
CT findings of high-attenuation pulmonary abnormalities
Naim Ceylan, Selen Bayraktaroglu, Recep Savaş and Hudaver Alper
Insights into Imaging, Volume 1, Number 4, 287-292,
DOI: 10.1007/s13244-010-0039-2
referáló:
dr. Székely András
A rutinszerűen alkalmazott nagy felbontású prenatalis ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően egyre gyakrabban ismerjük fel a tüdő fejlődési zavarait. Ezen rendellenességek pre-és postnatalis radiológiai képének ismerete fontos a megfelelő prenatalis tanácsadáshoz és postnatalis ellátáshoz.
A leggyakrabban talált fejlődési zavarokat három csoportba sorolhatjuk: bronchopulmonalis, vasculáris és kevert elváltozások. A bronchopulmonalis fejlődési zavarokhoz tartoznak a tüdő agenesiája, hypoplasiája, a légúti malformatiók, a congenitalis lobaris emphysema, a bronchialis atresia és a bronchogen cysta. A vasculáris eltérésekhez az arteria pulmonalis fejlődési rendellenességei és az arteriovenosus malformatiók, míg a kevert elváltozásokhoz a jatagán szindróma és a tüdősequestratio tartoznak. Azonban néhány esetben egy-egy vascularis és bronchopulmonalis rendellenesség egyszerre is megjelenhet...
forrás:
Congenital Lung Abnormalities: Embryologic Features, Prenatal Diagnosis, and Postnatal Radiologic-Pathologic Correlation
Deepa R. Biyyam, MD, Teresa Chapman, MD, MA, Mark R. Ferguson, MD, Gail Deutsch, MD, Manjiri K. Dighe, MD
RadioGraphics 2010; 30:1721–1738
doi: 10.1148/rg.306105508
referáló:
dr. Rozgonyi Viktor
|
Aktuális lapszám Magyar Radiologia Online 2012. 3. évfolyam 4. szám |
|
Archívum 2012. 3. évfolyam 3. szám 2012. 3. évfolyam 2. szám 2012. 3. évfolyam 1. szám |
|
Impresszum Impressum |
|
Instrukciók... A tudományos kéziratok összeállítása |
|
Instructions for authors Manuscript Structure |
|
Cimkefelhő
|