Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában

A RadiWiki wikiből

Tartalomjegyzék

Internet – a kezdetek

Az 1960-as években az Egyesült Államokban, a Védelmi Minisztérium (U.S. Defense Department’s Advanced Research Projects Agency - ARPA) támogatásával telefonvonalon keresztül kommunikálni képes számítógépek közötti kapcsolatok lehetőségét kezdték kutatni. Elsődleges céljuk volt, hogy a hálózatot ne egy központi számítógép köré szervezzék, hanem teljesen önálló és egyenrangú számítógépek - más néven csomópontok (host-ok) - összekapcsolásából álljon a rendszer. Így egy olyan hálózat alakul ki, amelyben egy-egy csomópont több másikkal is összeköttetésben lehet és kettő között akár több út is létezhet. Egy csomópont kiesésével, csak egy-egy csoport, vagy felhasználó marad ki a kapcsolatból, míg a hálózat egésze működőképes marad. Ebben a rendszerben eszközöket adtak az egyik gépről a másikra való bejelentkezésre (remote login), az adatállományok átvitelére (file transfer), levelek elektronikus úton történő továbbítására (electronic mail) és az információcserére, különböző érdeklődési csoportokban (interest groups) való levelezés formájában. Az e-mail önmagában is forradalmi jelentőségű dolog volt: részletes leveleket lehet(ett) küldeni a telefonhívás sebességével. A hetvenes években más hálózatokat is (ki)fejlesztettek. Felvetődött az igény a hálózatok egymással való kommunikációjára. Ezért az ARPA segítségével új protokollokat fejlesztettek ki, amelyek az egyes számítógépes hálózatok között is lehetővé tették az adatátvitelt (ARPA Internet - ARPANET; Transmission Control Protocol / Internet Protocol). Az Internet 1983-ban kezdte működését, amikor az ARPANET két elkülönült hálózatra bomlott. Mindkettő kapott hálózati címet (network number), átjárókat (gateway) tettek közéjük, amelyek információcsomagokat tudnak továbbítani egyikről a másikra. Az információ-csomagok formáját szabványosították, új hálózatokat lehet hozzákapcsolni a rendszerhez, anélkül, hogy az eddigi felépítést meg kellene változtatni. Több más hálózat kapcsolódik az Internet-hez, de nem része annak.

A World Wide Web

A svájci Cern-ben fejlesztették ki, saját programunkkal kapcsolódhatunk a hálózaton található valamelyik szerverhez (kliens-szerver kapcsolat). A szerver az információkat hipertext formában (HTML) tárolja, a dokumentumon belül hivatkozásokkal (linkek), amelyek más dokumentumra, szolgáltatásokra mutatnak. E linkek az eredeti szervertől eltérő helyen is lehetnek. A dokumentumok hálózaton való mozgását a HTTP (Hypertext Trasfer Protokol) szabályozza. 1993-tól képek, grafikák átvitelére is alkalmas a rendszer. Ekkor web egyszerű, statikus weblapokat tartalmazott, az első böngészőt és weblapokat 1990-ben készítette el Tim Berners-Lee. Az első webszerverek nem tettek mást, mint elérhetővé tettek az interneten egy könyvtárszerkezetet, amely HTML oldalakat tartalmazott és ezek között linkekkel navigálhattunk. Ezekre a weblapokra viszonylag ritka frissítési idő volt a jellemző, akár évekig nem nyúltak hozzájuk (Web 1.0).

A kezdetekben tanulmányok, dolgozatok közzétételére indult kezdeményezésben rövidesen az egészségügy szereplői is fantáziát láttak. Először a webes grafika fejlődött ki minden előnyével és hátrányával, a brosúrák, ismertetők, betegtájékoztatók új terjesztési lehetőségeként, az információ közzétételének új módjaként jelent meg a web. Ezzel párhuzamosan oktatási, továbbképzési jelleggel is jelentek meg oldalak, a dinamikus weboldalak is napvilágot láttak. A szerveren egy kis program lefutására akár minden lekéréskor más és más oldal jelent meg, vagy gyakran adatbázisból frissítve készítették el a HTML oldalakat (Web 1.5).

Jelenlegi helyzet – WEB 2.0

A web letűnt korszaka (web 1.0 vagy a „kattintott” web korszaka) Tim Berners-Lee első kattintásával kezdődött és az utolsó dotkom „lufi” kipukkanásával ért véget (akkoriban csak a "szerver ismeretlen" üzenetek valóságos szellemvárosát találtuk szörfözés közben azokon a helyeken, ahol korábban e-kereskedők áruházaira bukkantunk). Azonban nem teljesen múlt el: a változások (a web 2.0-ra való áttérés) időben és térben fokozatosan, nagy eltérésekkel valósulnak meg. A web 1.0 még ma is él, de már a múltat képviseli, nem előremutató. Fontos megértenünk, hogy a változás főként nem technikai jellegű. Nem jelentős technikai újdonság jelent meg, hanem a fejlesztők kezdtek másképp gondolkodni, érdekes szolgáltatások váltak az egyik pillanatról a másikra hihetetlenül népszerűvé. Nem szabad kihagyni a webet használókat sem, akikre az egész jelenség épít: megváltozott, megváltozik a webhez való hozzáállásunk, új kommunikációs lehetőségeket fedezünk fel, kezdünk el aktívan használni. Közösségek alakulnak ki egy gondolat, egy alkalmazás, egy szakma körül és ezekből a közösségekből áll össze végül egy tömeg, amely az egyedi felhasználókon túllépve egy új minőséget képes létrehozni. A web 2.0 együtt jelenti mindazokat az új technológiákat, használati módokat, üzleti modelleket és tartalmakat, amelyek a webet termelő, illetve értékteremtő eszközzé teszik az üzleti, a közszolgálati és a civil szektorokban egyaránt.

Az utóbbi években nagyon sok változás történt, elterjedtek és népszerűek lettek a tartalomkezelő rendszerek (pl. blogok, webnaplók), bárki számára lehetővé vált, hogy egyszerűen közzétegye gondolatait. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek többsége ingyenes, használata nem igényel informatikai tudást, a felhasználó számára lehetővé teszi a visszajelzést a szolgáltatóhoz. A blogok cégek körében is terjedni kezdtek és manapság már nem csak a személyes, hanem az egészségügyben vezető szerepet játszó szolgáltatók naplói is terjedőben vannak. Az újdonságok listáján a blog csak az egyik a sok közül, emellett számos eddig nem ismert közösségi szolgáltatás is napvilágot látott. Képek megosztását (Flickr), közösségi/szociális kapcsolati hálók kialakítását (iWiW, myVIP), közösségi híroldalak (Digg) létrejöttét segítő szolgáltatások alakultak, s alakulnak a mai napig.

Az „olvasott” web „írott-olvasott” webbé válik: lassan megszűnik az információáramlás egyirányúsága, a passzív fogyasztó - ha akarja – tartalomkészítővé- és szolgáltatóvá válhat. A használat módja inkább hasonlít a desktop alkalmazásokhoz, mint a korábbi statikus honlapokon történő navigációhoz. A számítógépes platformok (Linux, Windows, Mac vagy akár Java, .NET) virtualizálódnak és helyettük a web kezd megjelenni, mint platform a maga hatalmas számítási erőforrásaival, fejlesztői technológiáival és felhasználói közösségeivel. Ez a web új, második korszaka: az együttműködő web korszaka.

WEB 1-2
WEB 1-2

Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások illetve szolgáltatások jellemzői:

  • A web mint platform - Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szöveg-szerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadget-ek és Widgetek is melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.
  • Az adat mint hajtóerő - A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek.
  • Részvételen alapuló tervezés - Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.
  • Komponensalapú fejlesztés - Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.
  • Laza szervezeti struktúra - A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Creative Commons, „Some rights reserved”, Open Source Culture). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól. Ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).


WEB 2.0

Az egészségügyi szervezeteknél a web 2.0 használata ma még meglehetősen alacsony fokon áll. Várható azonban, hogy a tudásmenedzsment területén az új webes lehetőségek is fokozatosan teret nyernek. Dolgozói visszajelzésekre adnak lehetőséget, a véleményekről, megelégedettségről jó áttekintést adhatnak a rendszeresen és szabadon vezetett dolgozói blogok. Hasonlóképpen egy jól szervezett wiki lehet a garancia arra, hogy szervezet tevékenységével kapcsolatos tudás mindig és mindenki számára elérhető lesz. Egyre inkább felismerik azonban, hogy az intézményi külső és belső kommunikációban és ismeretmegosztásban csak azért nem alkalmazzák a blogokat és más eszközöket (wiki, podcasting, vidcasting stb.), mert még nem ismerik eléggé őket. A webszolgáltatások több éve bekerültek az egészségügy látómezőjébe, azonban az ezek használatát biztosító szolgáltatás-orientált architektúrák és fejlesztési eszközök, módszerek igazi elterjedése még várat magára. A külső, illetve belső webszolgáltatások együttes használata, valamint főleg a szolgáltatási folyamatok webszolgáltatás-alapú tervezésének és megvalósításának elterjedése várhatóan jelentősen növelni fogja a web 2.0 használatát az egészségügyben is.


Tipikus WEB 2.0 szolgáltatások

  • fórumok
  • blogok, Mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk)
  • Podcast-ok
  • közösségi oldalak (iWiW, Orkut, Facebook, MySpace, LinkedIn, Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP)
  • képmegosztó oldalak (Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project)
  • videómegosztó portálok (YouTube, IndaVideó)
  • prezentáció megosztó oldalak
  • online irodai alkalmazások (Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho)
  • Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak)
  • aukciós oldalak (eBay, Vatera)
  • online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaquos)
  • linkmegosztó szolgáltatások (del.icio.us, Diigo, kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com)
  • más oldalakat értékelő szolgáltatások (Digg)
  • RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr)
  • hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok és RSS-olvasók (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő, Google Reader)
  • előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL)
  • közösségi zeneszájtok (Pandora.com, Last.fm)
  • az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon, Meraki)
  • online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox)
  • online játékok és virtuális világok (Second Life)
  • egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey)
  • Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások
  • online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps)
  • nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató rendszerek (CVS, SVN)
  • az internet felhasználásával futó tudományos programok, meteorológiai közösségek (SETI@Home, Galaxyzoo, Metnet.hu, Időkép.hu, Viharvadász.hu)


Blogok - Internetes naplók

Már a 90-es évektől léteznek, az elnevezés a web log kifejezésből ered. A blog egy olyan periodikusan, újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll, függetlenül attól, hogy mi az oldal témája, formája és hogy nyilvánosan elérhető-e. A blogok többsége nyilvános weblapként működik bármely internethasználó által elérhetően. A szerző (a blog tulajdonosa) bejegyzések formájában közli egy témában fontosnak tartott gondolatait, vagy más oldalakon megjelenő hírekből válogatja ki a számára érdekeseket.

Blogok
Blogok

A blogok gyakorlatilag formai vagy tartalmi megkötéssel nem rendelkeznek, bár többségük továbbra is hosszabb-rövidebb, döntően szöveges, képekkel illusztrált bejegyzésekből áll. A blogok esetében is, mint a weblapoknál jelentős a linkelés lehetősége, amely a bejegyzések kontextusba helyezését segíti elő. A bejegyzéseknek tipikusan permalinknek nevezett saját, állandó és egyedi linkjük van, amelyen hivatkozhatóak. A blogoknál jelentős a hírcsatornák (feedek) használata, amelyek speciális webcímek, és az olvasók számára a feedolvasókon (hírolvasó programokon) keresztül lehetővé teszik a kedvenc blogjaiknak, híroldalaiknak egy helyen való olvasását, illetve az új bejegyzésekről való értesülést. A feedek legelterjedtebb formái az RSS 2.0 és az ATOM 1.0. Aki blogot kíván indítani, választhat a számos szolgáltató által kínált ingyenes vagy fizetős megoldás közül, de saját maga is üzemeltethet blogmotort. A legjelentősebb magyar blogszolgáltatók, a Freeblog.hu (http://www.freeblog.hu), a Blog.hu (http://blog.hu) és a Blogter.hu (http://blogter.hu).

Gyakoriak az „én”-blogok, de orvosok, medikusok, nővérek, egészségügyi vezetők sőt egészségügyi intézmények is tartanak fent tematikus blogokat, látogatottságuk folyamatosan növekszik. Már a betegek is „blogolnak”, leírják, milyen tapasztalatokat szereztek orvosuknál, egy-egy Kórházban, Klinikán, milyen volt a vizsgálat, mit éltek át egy műtét után a posztoperatív szakban. A világon ma több mint 100 millió blog létezik, ezeknek valójában csak töredéke frissül naponta. A blogokat a hagyományos orvosi szakirodalom is egyre komolyabban veszi. A nagy olvasótábor a blogok interneten való megjelenésének tudható be: nyitottság, hozzáférhetőség, tudás megosztása, visszajelzés lehetősége. Hátrányai is vannak, hiszen számos orvosi blogger anonimitásban írja bejegyzéseit, az olvasó nem biztos a szerző kilétében, az információ hitelessége így kérdéses. Az orvosi blogok egyik gyakoribb témái, az esetleírások, bemutatások miatt felmerülnek olyan kérdések, mint például a titoktartási kötelezettség. Ennek kiküszöbölésére példa az amerikai kongresszus által 1996-ban beiktatott törvény. A Health Insurance Portability and Accountability Act (HIPAA) nyújtotta 18 pontra kell a bloggereknek nagy hangsúlyt fektetniük - e kritériumok mindegyikének meg kell felelniük - ha blogjukban cikket, ún. posztot írnak.

A blog szót önmagában elsősorban az írott anyagokra használjuk, formailag a blog ezen túl is sokféle lehet:

  • Podcast - a 2000 óta gyors fejlődésen átesett blogok egyik típusa a podcast. Itt a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé. Jellemzően kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés. Gyakori, hogy ebben beszélgetőpartnerek is részt vesznek. A bloggerek is szeretnék még kényelmesebbé tenni az olvasók dolgát, ezért podcasteket készítenek, azaz meghallgatható formátumot. Így az olvasónak még számítógép előtt sem kell ülnie. Íme a leghíresebb angol orvosi podcastek listája: 
* ACC Conversations with Experts - http://conversations.acc.org/
* Journal of the American Medical Association - http://jama.ama-assn.org/misc/audiocommentary.dtl
* New England Journal of Medicine - http://content.nejm.org/misc/podcast.shtml
* Lancet - http://podcast.thelancet.com/lancet.xml
* John Hopkins Medicine - http://www.hopkinsmedicine.org/mediaII/Podcasts.html
* iCritical Care Podcast - http://sccmwww.sccm.org/publications/syndication/wimpyCMS.asp
Kórházak megjelenése
Kórházak megjelenése
  • Fotóblog - a digitális fénykép elterjedése miatt népszerű formátum. A bloggerek csak közzéteszik a képeiket, rövid ismertetőt (jellemzően címet) fűznek hozzá (pl.: http://www.photoblog.com).
  • Videóblog vagy vlog - a podcasthoz hasonló, ám itt videófelvétel van a hanganyag helyett. A National Institute of Health például több száz videocastot üzemeltet (http://videocast.nih.gov).
  • Mikroblog - olyan blog, ami rendkívül rövid, egyszerű tartalmakkal operál. A tartalom általában csak egy-egy linkből, pár mondatból, egy képből vagy videóból áll. Általában személyesebb jellegűek. Ennél a formátumnál a használt technika jellemzően a felhasználó felé nagyon egyszerű, sokszor még a hozzászólások sem lehetségesek. A köznapi nyelvezetben általában ide a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk (A Plurk, a Twitter, a Jaiku, a Turulcsirip, a Tumblr vagy az Iwiw üzenőfal), de ide tartoznak még a linkmegosztó szolgáltatások (A Reddit, a Digg vagy a Del.icio.us) is.

Általában technikai szempontból a mikroblogok alá sorolják a videóblogokat és a fotóblogokat is. Habár egyelőre az amerikai kórházak inkább vannak jelen a Youtube-on, mint Twitteren, mégis növekszik a mikroblogolás szerepe az orvoslásban.


Hazai Blogok az “orvosblog” kategóriában

  • Orvostudomány mindenkinek - orvostudomány, medicine, orvos, tudomány, orvostudományok, medicina, medizine, gyógyítás, gyógyszerek, pharma, egészség, betegség, gyógyulás, linkgyujtemény, kórházak, szervezetek, magánorvosok, magánrendelések,... - http://orvostudomany.blog.hu/
  • Érsebészet - Érbetegség diagnosztika, érbeteg-szűrés, érsebészeti kezelés és érbeteg-rehabilitáció - http://ersebeszet.blogter.hu/
  • Érsebész blogtér - Dr. Guba Áron érsebész blogja. Tanácsadás, betegség leírások, javaslatok, egészség megőrzés...stb. - http://ersebesz.blogter.hu/
  • Bőrgyógyász blogtér - Dr. Szondy György blogja: Bőr- és nemigyógyászat, kozmetológia, bőrsebészet, bőrproblémák, tanácsadás, magánrendelés - http://borgyogyasz.blogter.hu/
  • Aranyér blog - dr. Bánfalvi Péter - Proktológus vagyok, tehát végbélbetegségekkel (aranyér, végbélrepedés, stb. gyógyításával) foglalkozom. Sokszor tapasztalom, hogy a páciensek mások (családtagok, ismerősök, internet fórumok, blogok (mint ez),... - http://drbanfalvipeter.blogspot.com/
  • Radiológia - A képalkotó diagnosztikáról, elsősorban hagyományos radiológiáról, ultrahang diagnosztikáról, CT és MR vizsgálatokról, linkekkel, esetekkel, leírásokkal. - http://radiologia.blog.hu/
  • Aranyér - Az aranyérről, műtéti és kezelési lehetőségekről. - http://aranyer.blogspot.com
  • Cogito ergo sum - Gyakran frissülő, az egészségügy témájával foglalkozó blog. Érdekes hírek a nagyvilágból, fejlődések az orvostudományban, prevenció... - http://cogito.blog.hu
  • Magyar Sportsebészeti Journal Klub - sporsebészet, sportorvoslás, csapatsport - http://sportssurgery.blogspot.com/
  • MAGYAR SEBÉSZETI JOURNAL CLUB - http://billrothharom.blogspot.com/
  • Magánorvosok blogja - Magánorvosok blogja - http://maganorvos.blogter.hu
  • Szakorvosok blogja - Szakorvosok blogja - http://szakorvos.blogter.hu
  • Igaz - nem igaz - Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos vagyok. Belülről látom azt, amiről az újságok kívülről írnak. Van torzulás. Ezeket igyekezem korrigálni. Hogy mi a téma? A kórházak. A körzet. A rendelő. A bűzlő magyar egészségügy. - http://giulio.freeblog.hu
  • Fórum a rezidensképzésért - A négy magyar orvosi egyetem hallgatóinak közös blogja a szakorvosképzésről. - http://rezidens.blog.hu
  • MedIQ - Egy debreceni orvostanhallgató blogja az orvoslás és a genetika furcsa, érdekes híreiről; a web 2.0 és az orvoslás kapcsolatáról. - http://mediq.blog.hu
  • Cogito ergo sum - http://cogito.blog.hu/
  • Eü hírek Debrecenből - http://edebr.blog.hu/


RSS

RSS ikon
RSS ikon

Az RSS-t gyakran frissülő szájtok (többek között blogok, portálok) használják, az oldalon megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére. Sok szempontból a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető. Az RSS megkíméli a felhasználókat attól, hogy a számukra fontos híreket megjelentető oldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tartalom ellenőrzése miatt (vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről). Az webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok összessége. Egy feed-olvasóként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megjeleníteni a frissített cikkeket (a csak hetente-havonta frissülő, de egyébként érdekes blogokat nem kell minden nap meglátogatni, hogy van-e rajtuk új poszt, ha van, akkor az megjelenik a feed-olvasóban). A felhasználók az RSS-csatornákra történő feliratkozás révén előre beállíthatják, hogy honnan szeretnék a friss híreket megkapni, így több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetők, kezelhetők lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni a felhasználót érdeklő információ megtalálására. A feliratkozáshoz be kell írni a csatorna címét az olvasóprogramba, vagy a megfelelő ikonra kattintani a böngészőben. A számos RSS-csatorna (RSS-hírfolyam, vagy RSS feed, ejtsd: ereses-fíd) megjeleníthető webes felületen (például Hírlapom.hu, MiTörtént, Netvibes, Google Reader), vagy az olvasásukra szolgáló programmal, ún. aggregátorral. Általában napjaink böngésző- és levelezőprogramjai is tudják kezelni az RSS-csatornákat. A böngészők közül a Mozilla Firefox (a 2.0 változattól), az Opera, az Internet Explorer (a 7-es változattól), Apple Safari, és a KHTML (Konqueror, Akregator) támogatja az RSS-t. Az ilyen programok adott (állítható) időtartamonként (általában 10 perc) frissítik az összes RSS-t, így a felhasználó viszonylag gyorsan értesülhet az új hírekről. A csatornák egyes hírekből állnak, melyeknek címe, dátuma, tartalma van, valamint egy hivatkozás, mely a hírt teljes terjedelemében tartalmazó oldalra mutat. A csatornákat (külön szolgáltatásokkal, például Yahoo Pipes, AideRSS) lehet egyesíteni és tartalom alapján szűrni.


Képalkotó diagnosztikai, radiológiai témájú RSS-források

RSS olvasó - Google Reader
RSS olvasó - Google Reader
RSS olvasó - Google Reader-ben egy hír részletei
RSS olvasó - Google Reader-ben egy hír részletei


Adatbázisok és wikik

Wiki
Wiki

A wiki lehetővé teszi olyan interneten elérhető dokumentumok létrehozását, melyeket egymással közreműködő emberek tudnak fejleszteni egy egyszerű leíró nyelv segítségével, és ezen lapok egyszerű web-böngészővel megtekinthetőek vagy szerkeszthetőek. Mára az Encyclopaedia Britannica egyik legnagyobb versenytársává nőtte ki magát. Mivel a legtöbb wiki web alapú, ezért a „wiki” szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, kereszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek nevezzük. Olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (nem feltétlenül lexikon jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére. Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegyszerűbb online adatbázis”; gyakran használják csoportos munkavégzés támogatására, közösségépítésre; például Wikipedia online lexikon. Ma már több mint 9 millió felhasználóval bír, és az angol nyelvű cikkek száma majdnem 3 millió (http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics). Az orvosi információ hitelességének próbáját a korábbi szabad szerkesztés nem állja ki, ezért az orvosi wikik többségébe már csak önéletrajzzal lehet jelentkezni, illetve bizonyítani kell a jelentkező orvosi végzettségét, egyes helyeken a tartalomszerkesztés ily módon regisztrációhoz kötött. A magyar nyelvű wiki főbb adatai:

Tartalommal rendelkező lapok: 124 740 Lapok száma (a wikiben található összes lap, a vitalapokat és az átirányítások is): 404 470 Feltöltött fájlok: 35 083 Regisztrált szerkesztők: 94 400 Aktív szerkesztők (szerkesztők, akik csináltak valamit az elmúlt 30 napban): 2 430 (http://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:Statisztika)

A Wikipédia, a szakmai wiki-k pontossága és elfogadottsága folyamatosan fejlődik, előnye a papíralapú tan-, és szakkönyvekkel szemben vitathatatlan. Gyorsabb, aktuálisabb információt kínál a felhasználóknak. Számtalan orvosi adatbázist hoztak már létre, de ezek jellegzetessége, hogy csak bizonyos időközönként frissítik őket. Ennek orvoslására alkották meg az orvosi wikiket. A Wikipédia alapelvein nyugvó orvosi wikik közösségeket teremtenek, hiszen létezik már radiológiai képalkotással, betegjogokkal, AIDS-szel foglalkozó wiki, de a nővér- vagy a gyógyszerwiki is rohamosan fejlődik. Ezek célja, hogy jól használható, áttekinthető és csak orvosok által szerkeszthető adatbázisok jöjjenek létre.


Orvosi, képalkotó diagnosztikai, radiológiai témájú adatbázisok, wiki-k


Közösségi oldalak

A MySpace-szerű iWiW (www.iwiw.hu) ugyan már 2002 óta létezett, szélesebb körű elterjedésére azonban 2005-ig kellett várni, amikor már annyira népszerűvé vált, hogy 2006-ban felvásárolta a Magyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar weboldallá vált. Ezzel a tipikusan web 2.0-ás virtuális fórummal Magyarországon is megjelent az első, határokon átívelő, emberi közösségeket idő- és térbeli korlátok nélkül összekötő portálrendszer. 2007 novembere óta a civil kezdeményezéseknek, non-profit szervezeteknek és üzleti vállalkozásoknak külön iWiW-es felület nyitható „közösségek” néven. 2006-ban beindult egy újabb hasonló szolgáltatás, a MyVIP (myvip.com), és az azóta megaportállá terebélyesedett két rendszert folyamatosan követik újabbak.

Növekszik az olyan oldalak száma, amelyek orvosoknak készülnek azért, hogy könnyebben találhassanak hazai vagy külföldi kapcsolatot kutatási együttműködéshez, publikációhoz. A Tiromed.com-ra fel lehet tölteni az önéletrajzunkat, egyszerűbb a segítségével külföldi kollaboránst találni egy publikációhoz vagy projekthez, sőt munkalehetőségeket is kereshetünk rajta. A Sermo.com-on a napi diagnosztikai, terápiás tapasztalatainkat cserélhetjük ki más orvosokkal.


Képalkotó diagnosztikai, radiológiai közösségi oldalak


Keresők – ahogy mi szeretnénk

A Google vagy a Yahoo, a nagy keresők nem válogatnak a forrásokban, az internet egészén keresnek. Emiatt orvosi-egészségügyi információk szempontjából nem pontosak, sok oldal nem jelent releváns információt egy orvosnak. Így jöttek létre az olyan keresők, amelyek az orvosok által is használt forrásokból, adatbázisokból keresnek, megbízhatóbb információkkal szolgálnak. Ilyen elven működik a magyar nyelvű dokim.hu és a kizárólag orvosok által használható orvosoknak.hu, amely többek között a PubMeden, az eMedicine, Cochrane, NHS, WebMD adatbázisaiban keres egyszerre. A Google is fejlődik, ma már akár orvosi diagnózisok felállítására is képes, a Google Scholar már célzottan, tudományos adatbázisokban, szakkönyvekben keres és bár még nem tudja felvenni a versenyt a speciális keresőkkel (pl. PubMed), de egyre gyakrabban használják metaanalízisekhez. Különösen fontos annak felismerése, hogy a Google és más keresők segítségével betegeink (és ügyvédeik) is egyre informáltabbak lesznek, és akár orvosuk nevét beírva tájékozódnak. Egyre nagyobb az esély, hogy ha mi nem szolgáltatunk könnyen elérhető, hiteles adatokat, önéletrajzot önmagunkról, akkor betegeink, kollégáink valaki más által írt információkat találnak majd rólunk (pl. különböző betegfórumok) az interneten. A személyre szabható, orvosi metakereső, ami egyszerre több forrásban is tud keresni a megoldás, a célzott tartalmakból való információnyerésre. Ami új és eddig nem látott tulajdonság egy orvosi keresőnél, hogy a források között válogathat a felhasználó, így ha csak a klinikai esetek érdeklik, akkor csak azokban keres, ha inkább egy szakterület – radiológia - akkor kizárólag azt a forrást jelöli ki.


MetaKeresők – ahogy mi szeretnénk


Gyakran használt WEB-es kifejezések

  • Feed - egy XML-alapú fájl (jellemzően RSS vagy Atom formátumban), melybe a blog tartalma kerül. Ezt az erre szakosodott asztali vagy webes programokkal lehet elolvasni. Megkülönböztetjük a teljes feedet, amelybe a bejegyzés teljes tartalma belekerül, a részleges feedből, amibe csak egy része (jellemzően a bevezető). A feed tartalmazza a blogbejegyzés linkjét. Minthogy a feed formátuma szabványos, a tartalom könnyen felhasználható szoftverek (például keresők vagy elemző programok) számára.
  • Blog hálózat - több blog együttese, amik valamilyen szinten össze vannak kapcsolódva. Általában közös a tulajdonosuk vagy szerzőjük. Jellemzően megjelenés, stratégia és stílus szempontjából is hasonlóak egymáshoz.
  • Blogmotor - olyan szoftver, ami lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a saját tárhelyén vagy szerverén blogot indítson. Ezek általában jóval funkciógazdagabbak és flexibilisebbek mint a blogszolgáltatók által nyújtott felület, ám telepítésük és karbantartásuk szakértelmet követel.
  • Blogroll - blogok listája. Általában egy blogger a blogja mellett feltünteti a kedvenc blogjainak listáját vagy ajánlhat olvasmányokat a témában érdeklődő olvasó számára.
  • Blogsite - gyakran összekeverik egy egyszerű bloggal vagy blog site-tal, de egy blogsite egy weboldal, ami különböző forrásokból kombinálja a blog feedeket jellemzően tematikusan. Ilyenek például az egyes témával foglalkozó un. "planet" oldalak, amik jellemzően 10-20 blog tartalmát vonják össze és jelenítik meg egy blogként. Ide tartoznak még a különböző híroldalak, vagy az egyes blogszolgáltatók válogatásai is.
  • Blogszolgáltató - olyan webes szolgáltatás, ami - jellemzően ingyen - lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy minden technikai ismeret nélkül blogot indítson.
  • Hozzászólás, komment - egyes bejegyzésekhez külön-külön kapcsolódó megjegyzés. A látogatók ebben reagálhatnak a bejegyzésre, illetve a szerző válaszolhat a felvetésekre.
  • Liveblog - egy adott eseményről történő élő tudósítás. Vagy mikroblog formátumban történik, vagy egy bejegyzést szerkeszt a szerző, abba írva bele az új fejleményeket.
  • Moblog - a „mobil” és a „blog” szóösszetétele. Egy blog, ami főleg mobiltelefonról SMS és MMS formájában érkezett bejegyzéseket tartalmaz. Gyakran fotóblog.
  • Permalink - állandó link. Egyetlen bejegyzés egyedi URL-je, azaz egy konkrét bejegyzésre mutató link.
  • Pingback - egy „riasztás”, ami figyelmezteti egy bejegyzés eredeti szerzőjét, hogy valaki az eredeti bejegyzését linkelte egy másik blogbejegyzésben. Általában megjegyzésként is megjelenik.
  • Sablon - a blogírás tömegessé válásával terjedt el. Segítségével az általában kezdő blogger egy kész kialakítású oldalt kap, amire feltöltheti bejegyzéseit. Legtöbbször kiterjed az oldalszerkezetre, a dizájnra, és egyéb grafikai megoldásokra. A sablon bármikor módosítható a blogger tudása/kívánságai szerint.
  • Shoutbox - üzenőfal. A látogatók itt beszélhetnek a bloggerrel és/vagy egymással. Jellemzően nem az egyes blog-bejegyzésekhez tartozik, mint a kommentek, hanem magához a bloghoz, mint szerves egészhez.
  • TrackBack - a pingbackhez hasonló technika, ám lényeges különbség, hogy a blogbejegyzés szerzője maga választja ki, hogy a bejegyzése milyen más blogbejegyzésekhez kapcsolódik, míg a pingback automatikus.
  • Podcast - a blog szerzője egy hangállományt tesz közzé. Jellemzően kisebb zenei betétek kíséretében hangzik el a bejegyzés. Gyakori, hogy ebben beszélgetőpartnerek is részt vesznek
  • Mikroblog - olyan blog, ami rendkívül rövid, egyszerű tartalmakkal operál. A tartalom általában csak egy-egy linkből, pár mondatból, egy képből vagy videóból áll. Általában személyesebb jellegűek. Ennél a formátumnál a használt technika jellemzően a felhasználó felé nagyon egyszerű, sokszor még a hozzászólások sem lehetségesek. A köznapi nyelvezetben általában ide a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk (A Plurk, a Twitter, a Jaiku, a Turulcsirip, a Tumblr vagy az Iwiw üzenőfal), de ide tartoznak még a linkmegosztó szolgáltatások (A Reddit, a Digg vagy a Del.icio.us) is. Általában technikai szempontból a mikroblogok alá sorolják a videóblogokat és a fotóblogokat is.


Irodalom

dr. Bágyi Péter - 2009. május 2., 23:41 (UTC)

A lap eredeti címe: „http://www.radiologia.hu/radiwiki/index.php/Web_2.0_alkalmaz%C3%A1sok_az_eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyben%2C_k%C3%A9palkot%C3%B3_diagnosztik%C3%A1ban”
Személyes eszközök