WEB 2.0
A RadiWiki wikiből
A web letűnt korszaka (web 1.0 vagy a „kattintott” web korszaka) Tim Berners-Lee első kattintásával kezdődött és az utolsó dotkom „lufi” kipukkanásával ért véget (akkoriban csak a "szerver ismeretlen" üzenetek valóságos szellemvárosát találtuk szörfözés közben azokon a helyeken, ahol korábban e-kereskedők áruházaira bukkantunk). Azonban nem teljesen múlt el: a változások (a web 2.0-ra való áttérés) időben és térben fokozatosan, nagy eltérésekkel valósulnak meg. A web 1.0 még ma is él, de már a múltat képviseli, nem előremutató. Fontos megértenünk, hogy a változás főként nem technikai jellegű. Nem jelentős technikai újdonság jelent meg, hanem a fejlesztők kezdtek másképp gondolkodni, érdekes szolgáltatások váltak az egyik pillanatról a másikra hihetetlenül népszerűvé. Nem szabad kihagyni a webet használókat sem, akikre az egész jelenség épít: megváltozott, megváltozik a webhez való hozzáállásunk, új kommunikációs lehetőségeket fedezünk fel, kezdünk el aktívan használni. Közösségek alakulnak ki egy gondolat, egy alkalmazás, egy szakma körül és ezekből a közösségekből áll össze végül egy tömeg, amely az egyedi felhasználókon túllépve egy új minőséget képes létrehozni. A web 2.0 együtt jelenti mindazokat az új technológiákat, használati módokat, üzleti modelleket és tartalmakat, amelyek a webet termelő, illetve értékteremtő eszközzé teszik az üzleti, a közszolgálati és a civil szektorokban egyaránt.
Az utóbbi években nagyon sok változás történt, elterjedtek és népszerűek lettek a tartalomkezelő rendszerek (pl. blogok, webnaplók), bárki számára lehetővé vált, hogy egyszerűen közzétegye gondolatait. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek többsége ingyenes, használata nem igényel informatikai tudást, a felhasználó számára lehetővé teszi a visszajelzést a szolgáltatóhoz. A blogok cégek körében is terjedni kezdtek és manapság már nem csak a személyes, hanem az egészségügyben vezető szerepet játszó szolgáltatók naplói is terjedőben vannak. Az újdonságok listáján a blog csak az egyik a sok közül, emellett számos eddig nem ismert közösségi szolgáltatás is napvilágot látott. Képek megosztását (Flickr), közösségi/szociális kapcsolati hálók kialakítását (iWiW, myVIP), közösségi híroldalak (Digg) létrejöttét segítő szolgáltatások alakultak, s alakulnak a mai napig.
Az „olvasott” web „írott-olvasott” webbé válik: lassan megszűnik az információáramlás egyirányúsága, a passzív fogyasztó - ha akarja – tartalomkészítővé- és szolgáltatóvá válhat. A használat módja inkább hasonlít a desktop alkalmazásokhoz, mint a korábbi statikus honlapokon történő navigációhoz. A számítógépes platformok (Linux, Windows, Mac vagy akár Java, .NET) virtualizálódnak és helyettük a web kezd megjelenni, mint platform a maga hatalmas számítási erőforrásaival, fejlesztői technológiáival és felhasználói közösségeivel. Ez a web új, második korszaka: az együttműködő web korszaka.
Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások illetve szolgáltatások jellemzői:
- A web mint platform - Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szöveg-szerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadget-ek és Widgetek is melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.
- Az adat mint hajtóerő - A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek.
- Részvételen alapuló tervezés - Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.
- Komponensalapú fejlesztés - Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.
- Laza szervezeti struktúra - A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Creative Commons, „Some rights reserved”, Open Source Culture). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól. Ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).
Az egészségügyi szervezeteknél a web 2.0 használata ma még meglehetősen alacsony fokon áll. Várható azonban, hogy a tudásmenedzsment területén az új webes lehetőségek is fokozatosan teret nyernek. Dolgozói visszajelzésekre adnak lehetőséget, a véleményekről, megelégedettségről jó áttekintést adhatnak a rendszeresen és szabadon vezetett dolgozói blogok. Hasonlóképpen egy jól szervezett wiki lehet a garancia arra, hogy szervezet tevékenységével kapcsolatos tudás mindig és mindenki számára elérhető lesz. Egyre inkább felismerik azonban, hogy az intézményi külső és belső kommunikációban és ismeretmegosztásban csak azért nem alkalmazzák a blogokat és más eszközöket (wiki, podcasting, vidcasting stb.), mert még nem ismerik eléggé őket. A webszolgáltatások több éve bekerültek az egészségügy látómezőjébe, azonban az ezek használatát biztosító szolgáltatás-orientált architektúrák és fejlesztési eszközök, módszerek igazi elterjedése még várat magára. A külső, illetve belső webszolgáltatások együttes használata, valamint főleg a szolgáltatási folyamatok webszolgáltatás-alapú tervezésének és megvalósításának elterjedése várhatóan jelentősen növelni fogja a web 2.0 használatát az egészségügyben is.
