Váltóáram

A RadiWiki wikiből

Bizonyos elektromos áramkörökben a feszültség és áramerősség időben nem változik, és ennek megfelelően az elektronok egy irányban mozognak. Ezt az áramkört nevezzük egyenáramú áramkörnek. Minden elemmel vagy akkumulátorral működő áramkör egyenáramú. Más tápegységek időben változó feszültséget hozhatnak létre. Mivel az áramkörben az elektronok mozgása a feszültséggel többé-kevésbé arányos, ezért az áram is változtatja értékét. A váltóáramú áramkörben a feszültség periodikusan változtatja a polaritását és az áram is ennek megfelelően változtatja az irányát. A villamos szolgáltatók által biztosított elektromos áram is váltóáram. A váltóáram használhatóságban számos előny mutatkozik, mint például transzformátorok és elektromos motorok esetén .

Ha a váltóáram feszültség vagy áramerősség értékeit az idő függvényében ábrázoljuk, akkor az ábra szerinti függvényt kapjuk. A gyakorlatban alkalmazott váltóáram szinuszhullámmal jellemezhető. A váltóáram egyik fontos jellemzője a frekvencia, mely egy teljes feszültség-periódus időtartamának reciproka. Az Európában használt váltóáram frekvenciája 50 periódus/másodperc (Hertz (Hz)) (1 Hz = 1 periódus/s).

A feszültség-periódus során a pillanatnyi feszültségérték folyamatosan változik. Egy adott perióduson belül a feszültség két csúcsértéket ér el egy igen rövid időre, mely egyben azt is jelenti, hogy az áramkörben a feszültség effektív értéke (abszolút értékének átlaga) a csúcsfeszültségnél alacsonyabb értékű. Ezért az energia és teljesítményszámításoknál ennél alacsonyabb értékkel számolunk, mely szinuszos feszültséghullám esetén a csúcsfeszültség 70,7%-a . Ezt az értéket hullámforma állandónak hívják, mely érték értelemszerűen a feszültséghullám alakjától függ.