Sugárzás mennyiségek

A RadiWiki wikiből

A röntgensugárzással kapcsolatos mennyiségek két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoport lenne a sugárzás teljes mennyiségének meghatározása, míg a másik csoport a sugárzás egy adott pontban mérhető koncentrációját jellemzi.

A röntgensugárzás és más típusú sugárzások jellegzetes tulajdonsága, hogy a sugárforrástól távolodva a sugárnyaláb széttartóvá válik és ezért a sugárforrástól mért távolság függvényében egyre nagyobb és nagyobb területet fed le. A sugárforrástól számítva bármely távolságban a sugárzás által lefedett felület szélessége a sugárforrástól számított távolság függvénye. Következésképpen, ha 1 m távolságban a sugárnyalábot 1 egység szélességűnek tekintjük, akkor a sugárforrástól 2 m távolságban a sugárnyaláb szélessége 2 egység, de a lefedett felület a távolsággal négyzetesen változik, azaz a lefedett felület négyszeres lesz. Ennek megfelelően 3 m távolságban a lefedett felület már kilencszeres.

Kép:ke8.jpg

Most vizsgáljuk meg az ábrán bemutatott felületeken áthaladó sugárzás összenergiáját. Feltételezzük, hogy a sugárzás a különböző felületeken való áthaladás során nem abszorbeálódik, tehát az első felületen áthaladó teljes sugármennyiség fogja elérni a második és harmadik felületet is. Más szóval, a sugárzás által egységnyi idő alatt szállított energia a sugárforrástól való távolodás függvényében változatlan marad. Ennek tükrében értelemszerű, hogy 1 m távolságban a teljes sugárzás 1 egységnyi felületen oszlik meg. A sugárforrástól 2 m-re a teljes időegység alatt szállított energia négy felületegységen, 3 m távolságra pedig kilenc felületegységen oszlik meg és ha ugyanaz az energia oszlik meg az egyre nagyobb felületen, akkor nyilvánvaló, hogy a nagyobb felületre eső sugárzás intenzitása egyre kisebb lesz.

A fent leírt példa azt szemlélteti, hogy a sugárforrástól távolodva ugyan a sugárzás mennyisége nem változik, de intenzitása vagyis a felületegységre jutó teljesítménye csökken. Helyesen fogalmazva a sugárzás intenzitása csökken. Szabatos megfogalmazásban tehát az egységnyi felületen, arra merőleges irányban, egységnyi idő alatt szállított energia mennyisége a pontszerű sugárforrástól távolodva a távolság négyzetével csökken. Ez az összefüggés a négyzetes sugárfogyás.