Magasfeszültségű transzformátor
A RadiWiki wikiből
A legtöbb röntgen berendezésben a magasfeszültségű transzformátor feltranszformálási aránya ~ 1000:1, azaz a transzformátor kimenő feszültsége 1000-szeres a bemenő feszültséghez képest. Az ilyen típusú transzformátorban (feltransz-formáló) az elsődleges áramkörben az áramnak nagyobbnak kell lenni, mint a másodlagos áramkörben. A két áramkörben folyó áram aránya a feszültséggel azonos arányú, csak éppen fordítottan. Minél nagyobb az elsődleges áramkörben az áramerősség, annál kisebb a másodlagos áramkörben. Tehát az 1000:1 arányú transzformátorban, amennyiben az elsődleges áramkörben az áramerősség 1 A (1000 mA), úgy a másodlagos áramkörben 1 mA áramerősség keletkezik. A magasfeszültségű transzformátor tehát egy olyan eszköz, amely a V-ból kV-ot, az A-ból pedig mA-t „készít”.
A transzformátor alapvetően két tekercsből áll, melyből az egyik az elsődleges, a másik a másodlagos áramkört jelenti. Mindkét tekercs meghatározott menetszámú és a transzformátornak az alapvető tulajdonságát, a fel-le transzformálási arányt az elsődleges és másodlagos tekercsben lévő menetszámok aránya szabja meg. A fel-le transzformálási arány tehát pontosan megegyezik az elsődleges, másodlagos tekercsen lévő menetszámok arányával. Ahogy korábban említettük és a fentiekből is következik, az elsődleges és a másodlagos tekercsek között nincs közvetlen elektronáramlás, hanem a kettő közötti kapcsolatot az elsődleges tekercsben folyó áram által keltett mágneses tér alakítja ki. A transzformátor működése két fizikai jelenségen alapul, melyek az elektronok és a mágneses tér kölcsönhatásából származnak:
1. ha egy tekercsben elektronok áramlanak, a tekercs körül mágneses tér keletkezik; 2. az elektronok egy tekercsben energiát vesznek fel, ha ezt a tekercset változó mágneses térbe helyezzük.
A transzformátor működésének kulcsa az lenne tehát, hogy az elsődleges tekercs körül egy állandóan változó vagy pulzáló mágneses tér alakuljon ki, mely a másodlagos tekercs elektronjait energizálja. Ez akkor történhet meg, ha az elsődleges tekercset egy váltóáramú áramforráshoz kapcsoljuk. Ez esetben az elsődleges tekercs körül egy pulzáló mágneses tér keletkezik, mely pulzáló mágneses tér elektronokat mobilizál a másodlagos tekercsben. A másodlagos tekercsben lévő elektron egy adott mennyiségű energiát nyer minden egyes meneten való áthaladás esetén. Ezért az elektron teljes energianyeresége a másodlagos tekercsen való áthaladás esetén a menetek számával arányos. Mivel az elektron energiája egyenesen arányos a feszültséggel, a másodlagos tekercsből kijövő feszültség a másodlagos tekercs menetszámával arányos.
