Koherens szóródás

A RadiWiki wikiből

Alacsony energiájú röntgenfotonok és az anyag kölcsönhatásból jön létre a koherens szóródás, melyet neveznek még klasszikus szóródásnak is. Valójában a koherens szóródásnak két típusát különböztetjük meg, Thomson és a Rayleigh szóródást. A Thomson szóródás az atom egyetlen elektronjával, míg a Rayleigh szóródás az atom összes elektronjával való kölcsönhatást jelenti, de a kölcsönhatás jellege mindkét esetben azonos. Amikor egy alacsony energiájú röntgenfoton – 10 keV-nál kisebb – az elektron(ok)-kal kölcsönhatásba lép, az elektron a beeső foton frekvenciájával rezgésbe kezdhet. A rezgő vagy gerjesztett atomból a gerjesztő energia szinte azonnal felszabadul, melynek következtében az elsődleges fotonokkal megegyező energiájú és hullámhosszú másodlagos fotonok keletkeznek, melyek haladási iránya azonban eltér az elsődleges foton haladási irányától. Mivel ebben a kölcsönhatásban energiaátadás nem történik, az atom nem ionizálódik ebben a folyamatban. A koherens szóródás leginkább alacsony fotonenergia tartományban jön létre, mely tartomány általában a diagnosztikus fotonenergia tartományon kívül esik.