KVp
A RadiWiki wikiből
A feszültség a sugárnyaláb penetrációját befolyásolja. Ha a kVp növekszik, kevesebb foton fog az anyaggal kölcsönhatásba lépni és több halad át a páciensen. A diagnosztikus foton energia tartományban ugyanakkor jelentős a fotoelektromos és Compton-kölcsönhatásba lépő fotonok aránya. A kölcsönhatásba lépő fotonok száma a kVp emelésével csökken és a fotoelektromos abszorpció helyett egyre több foton Compton-kölcsönhatásba lép.
Mivel a Compton-kölcsönhatás során jön létre a szórt sugárzás, a kVp emelése a primér fotonokból keletkező szórt fotonok arányát is növeli. Ugyanakkor a fotoelektromos abszorpció arányának csökkenése a beteg sugárterhelését is csökkenti. Ha semmilyen más paramétert nem változtatunk, csak a csőfeszültséget, akkor végeredményben több áthatoló fotont kapunk és növekedni fog a páciensből kilépő dózis is. Ennek következtében a filmet több sugárzás éri, ezért a film sötétebb lesz. A feszültség emelése a szórt sugárzás arányát és mennyiségét is növeli. Például 50 kVp és 10 cm szövet esetén 1000 foton közül 990 foton gyengítődik és csupán 10 foton (1%) halad keresztül a szöveten. A 990 gyengített foton kb.fele fotoelektromosan abszorbeálódik és a másik fele szóródik. 130 kVp és 10 cm szövet esetén 1000 fotonból 940 foton gyengítődik és 60 foton halad keresztül. A 940 gyengített fotonból kb. 25% vesz részt fotoelektromos kölcsönhatásban és 75% szóródik.
A radiográfiában a kV szint kiválasztása elsősorban a vizsgálandó testrész mérete és az elérni kívánt kontraszt alapján történik. Ha csak a feszültséget növeljük, több szórt sugárzást kapunk. Ha azonban a feszültséget a mAs csökkentésével parallel növeljük úgy, hogy a kilépő dózis változatlan maradjon, akkor végeredményben a szórt sugárzás mennyisége csökkenni fog. Ez azért van, mert összességében kevesebb fotonnal fogunk megfelelő képet készíteni.
A röntgenkép úgy keletkezik, hogy a fotonok közül néhány a vizsgált testrészen áthalad kölcsönhatás nélkül, mások pedig fotoelektromosan abszorbeálódnak. Ez a jelenség, illetve különbség a radiográfiai denzitás és kontraszt alapja. Ha több foton halad át a testrészen kölcsönhatás nélkül, akkor a keletkező kép denzitása nagyobb lesz, ha pedig a fotonok nagyobb része abszorbeálódik, akkor a kép kisebb denzitású lesz. A Compton-kölcsönhatásból származó szórt fotonok az adott struktúrák leképezése szempontjából nem használhatók, ezek csupán nemkívánatos denzitásemelkedést okoznak a filmen. A radiográfiai denzitás nagyobb részt a szórt fotonok által jön létre és a képminőség minden esetben javulni fog, ha a szórt sugárzás mennyiségét csökkenteni tudjuk.
