Hatásfok

A RadiWiki wikiből

Az anódhoz közvetített energia csupán kis része alakul át röntgensugárzássá, az energia nagyobb része abszorbeálódik és hővé alakul. A röntgensugárzás termelésének hatásfokát a keletkezett röntgensugárzás összenergiája és a befektetett elektromos energia hányadosával fejezhetjük ki. Valójában két tényező határozza meg a röntgensugárzás termelésének hatásfokát, úgymint a csőfeszültség (kVp) és az anód rendszáma, melyet megközelítőleg az alábbi képlet ad meg: hatásfok = kV • Z • 10-6

A röntgensugárzás termelésének hatékonysága és csőfeszültség összefüggésének sajátos hatása van a gyakorlat szempontjából. Ahogy azt később látni fogjuk, a röntgencső hőleadása behatárolt, mely meghatározza, hogy milyen energiával terhelhető egy adott röntgencső. Ugyanakkor egységnyi hőre jutó röntgensugár energiamennyiség a magasabb kV tartományban jelentősen megnövekszik.

Az anód anyagának kérdése a röntgensugárzás termelése szempontjából akadémiai csupán, hiszen ezt változtatni nem tudjuk és legtöbbször wolframból készül. Kivételt képez a mammográfiás röntgencső, ahol az anód anyaga leginkább molibdén, melynek röntgensugárzás termelése kevéssé hatékony a wolframhoz képest. (Amennyiben azonos technikai faktorok mellett magasabb rendszámú anyagot használunk anódként, akkor időegység alatt nagyobb mennyiségű fékezési röntgensugárzás jön létre.)