Elektron és energia

A RadiWiki wikiből

Az elektron az anyag legkisebb tömegű részecskéje, tömege 9,1 • 10-31 kg, mely azt jelenti, hogy 1 kilogrammnyi tömeget 1,1 • 1030 elektron ad ki. Felmerülhet a kérdés, hogy miért e kis részecske lett a modern technológia alapja. A válasz az elektronok számában rejlik – legtöbb alkalmazásban borzasztó nagy számú elektron vesz részt, pl. egy 100 W-os izzót ha felkapcsolunk, az izzószálon másodpercenként 5,2 • 1018 elektron halad át. A kis tömege mellett minden egyes elektron 1 negatív elektromos elemi töltéssel rendelkezik, pontosabban az elektron töltése, 1,6 • 10-19 C, amelyet elemi töltésnek is nevezünk és egységnyinek tekintjük, amikor más részecskék töltéséről beszélünk. Az elektronok töltésük miatt tudnak kölcsönhatásba lépni más elektronokkal, valamint az atomon belüli egyéb részecskékkel. Mivel az elektronnak tömege és elektromos töltése is van, számos energiafajtára szert tehet. Egy röntgen-készülékben az elektron veszi fel, szállítja és adja le az energiát, mely a röntgensugár keletkezését lehetővé teszi.