Dózis ekvivalens

A RadiWiki wikiből

A dózis ekvivalens (H) az a mennyiség, mely a foglalkozási vagy környezeti sugárzás expozíciónak kitett személyben fejezi ki a sugárzás biológiai hatását. A radiológiai osztályon dolgozó személyzet sugárexpozícióját is dózis ekvivalensben határozzák meg és rögzítik. A dózis ekvivalens arányos az elnyelt dózissal (D), a minőségi tényezővel (Q) és egyéb módosító tényezőkkel (N), melyek az adott sugárzás fajtájára specifikusak. A diagnosztikai vizsgálatok során alkalmazott sugárzások (röntgen-, gamma- és bétasugárzások) minőségi és módosító tényezőinek értéke 1. Ebből következik, hogy ezekben az esetekben a dózis ekvivalens numerikusan megegyezik az elnyelt dózissal. Azon sugárzások, melyek az elektronhoz viszonyítva nagy tömegű részecskékből állnak, 1-nél nagyobb minőségi tényezővel rendelkeznek. Így például alfarészecskék esetén a minőségi faktor értéke ~20. A dózis ekvivalens hagyományos mértékegysége a rem, az SI mértékegysége pedig a sievert (Sv). Ha a minőségi tényező 1, akkor a dózis ekvivalens és az elnyelt dózis között az alábbi összefüggés áll fenn:

H (rem) = D (rad) H (Sv) = D (Gy)

A dózis ekvivalens értékét a két mértékegység között az alábbiak szerint válthatjuk át: 1 Sv = 100 rem

Az ábra foglalja össze az expozíció, az elnyelt dózis és a dózis ekviivalens közötti összefüggéseket. Bár mindegyik a sugárzás különböző aspektusát fejezi ki, mind sugárzás intenzitást jelöl. A diagnosztikai vizsgálatok során használt sugárzás esetén a három mennyiséget összekötő tényező értéke lágyszövetek esetén 1, ezért 1 R expozíció hozzávetőleg 1 rad elnyelt dózist és 1 rem dózis ekvivalenst eredményez.