Archiválás lehetőségei, többlépcsős tárolás

A RadiWiki wikiből

A tárolónak a számítógépes rendszerhez való viszonya szerint lehet:

  • közvetlen (on-line) médium (pl.: merevlemez, RAID)
  • közvetett (near-line) médium (pl.: DVD jukebox, vagy tape library)
  • független (off-line) médium (pl.: DVD-RAM lemezek szekrényben tárolva)


A képek tárolása különféle szinten történhet:

  • képtárolás (gyors, átmeneti, korlátozott nagyságú, közvetlen (on-line) tárolás)
  • archiválás (végleges, felülről nem korlátozott nagyságú, közvetett (near-line), vagy független (off-line), esetleg közvetlen (on-line) tárolási rendszer)
  • az archívum másolata (általában független (off-line), esetleg közvetett (near-line) tároló, de közvetlen (on-line) tárolóval történő tükrözéssel is megoldható)
  • a vizsgálati anyag kiadására szolgáló médium (CD, DVD, film)

A képeket eredeti formában, tömörítés nélkül kell tárolni, és eredeti minőségben, vagy veszteségmentes tömörítéssel kell archiválni. A DICOM szabványban megengedett veszteséges tömörítést csak másolatok készítésére lehet használni, de azokon fel kell tüntetni, hogy a felvételek diagnosztikai célra nem használhatók. Különösen áll ez azokra az esetekre, amikor a másolat nem a DICOM szabványnak megfelelően készül. A képek tárolását javasolt úgy végezni, hogy legalább az utolsó 1 év anyaga közvetlenül (on-line) elérhető legyen. A korábbi anyagok visszakereshető adatbázis alapján legalább független archív másolaton (off-line), a törvényeknek megfelelő ideig tárolandók. Ideális esetben az archív médiumon (near- vagy off-line) kívül annak egy másolati példánya is készül, lehetőleg más helyen tárolva (pl.: off-line). Ha lehetséges, az archiválást folyamatosan kell készíteni, de a napi vagy legalább tárolási egységenként (pl.: DVD-RAM) történő automatikus másolás feltétlenül javasolt. Az archív másolatokat a közvetlen (on-line) adattárolótól lehetőleg távol kell készíteni és tűzbiztos, klimatikai tényezőktől védett helyen kell tartani. Az archív másolat céljára meggondolandó optikai ROM típusú médium használata. A mágneses adathordozók a leggondosabb vírusvédelem és biztonsági rendszabályok mellett sem tekinthetők megváltoztathatatlannak. Azt is figyelembe kell venni, hogy becslések szerint fizikailag egy mágneses adathordozó 5-10 évig, de egy CD is legfeljebb 30 évig tárolja biztonsággal az adatokat (11). Adatbázist kell készíteni a tárolt információkra, és azt folyamatosan kezelni, karbantartani kell. Az adatbázis alapján a beteg, a vizsgálat és a képsorozat visszakereshető kell legyen, függetlenül attól, hogy az milyen tárolt formában van (on-line, vagy off-line). A kritikus beállítások és az adatbázis rendszeres, automatikus mentése, archiválása, a képektől függetlenül szükséges. Biztonságos képtárolás és archiválás érdekében a rendszer tervezésénél a következőkre kell figyelemmel lenni:

  • hibatoleráns tárolók a képhez, adatbázishoz, és a rendszerhez (RAID, biztonsági szünetmentes tápegységgel)
  • kvázi folyamatos másolat (backup, DVD-RAM, mágnesszalag)
  • a képtároló és archiváló rendszereket megfelelő, intelligens szünetmentes tápegységgel (UPS) kell ellátni.
  • katasztrófa-védelem (távoli, tűz és klímabiztos tükör, duplikált archiválás)

A képtárolás számára a feladathoz méretezett, hibatoleráns tároló (RAID 3, 5, stb.) szükséges. A tárolásvezérlés kb. 2TB-ig Intel/Windows környezetben is elfogadható, de e felett Unix/RISC környezetben, külön szerver és volumen menedzser szoftver szükséges. Az archívum működésének optimalizációját és biztonságát jelenti az ún. hierarchikus archívum, ami a képeket egy meghatározott idő után, és a visszahívás valószínűségének csökkenése alapján egyre nagyobb kapacitású, de lassabban elérhető tárolóba helyezi (pl: on-line: RAID near-line: DVD jukebox, vagy tape library off-line: DVD, vagy mágnesszalag). Archív médium számára jelenleg a DVD-RAM (9GB) (DVD-R/RW nem megfelelő) a legmegfelelőbb, ha lehet több példányban, vagy szalagos (40-200 GB) biztonsági másolattal. Ha az archiválandó képanyag több mint 1 DVD oldal /nap (4.1 GB), vagy a visszatöltött képanyag több mint 2 GB/ nap , automata archívumkezelés kell. Közvetett (near-line) archívum számára DVD jukebox, vagy szalagkazettás ún. tape library jöhet szóba. A jukebox kiüríthető, a média cserélhető, ekkor gondoskodni kell az archív adatbázis alapú off-line médium kezelésről a visszatöltéshez. A szalagkazettás archívum nagyméretű (min. 2 év kapacitású) RAID esetén javasolt, amikor a visszakeresés nem túl gyakori. Másodpéldány (off-line másolat) ebben az esetben is szükséges. A szalagkazettás tárolással több évtizedes tapasztalatok vannak. A megfelelő adatbiztonság mellett előnye a nagy kapacitás és a költséghatékonyság. Az archívum konkrét megoldásait a szerver által kezelt adatmennyiség függvényében kell kiválasztani (1. táblázat) Nagy mennyiségű adatforgalom, több felhasználó esetén elkülönített, on-line tárolási rendszereket kell használni, melyek legegyszerűbb formája az ún. NAS (Network Attached Storage), ami a PACS szerver által irányított, de bizonyos funkciókat önállóan elvégző archívum.

Ajánlás a PACS szerver által kezelt adatmennyiség függvényében. A táblázat az ajánlott platformot és az archívum típusát adja meg a napi új adat, illetve visszakeresett adat mennyiségének függvényében
Ajánlás a PACS szerver által kezelt adatmennyiség függvényében. A táblázat az ajánlott platformot és az archívum típusát adja meg a napi új adat, illetve visszakeresett adat mennyiségének függvényében


Távarchiválás

Dedikált távhálózat (WAN), vagy bérelt vonali kapcsolat kiépítésével, min. 1 Mbps, kódolt adatátvitel biztosításával regionális képtároló centrumok hozhatók létre. A konkrét megoldásra több informatikai lehetőség is létezik (SAN, SSP, stb.). Ausztriában több ilyen centrum is működik. A megvalósítás előtt a távarchiválás technikai, jogi, adatvédelmi kérdéseit gondosan meg kell vizsgálni, és működését körültekintő szerződéssel kell biztosítani.


Szerverek

Az PACS rendszert olyan teljesítményűre kell tervezni, hogy a tárolt adatoktól függetlenül, a az elsődleges leletező munkaállomáson keresett beteg első képe a kérés után maximum 10 másodperc múlva elérhető legyen. (Pontosabban: a kép megjelenítési ideje RAID cache-ből ne haladja meg a 10 másodpercet - 100Mbit/sec hálózat mellett. Képsorozat (pl CT, MR szekvencia) esetén a megjelenítési idő az első képre vonatkozik, de akár 500 képből álló sorozat esetén is az utolsó kép megjelenítési ideje se haladja meg a 30 másodpercet. Szalagos háttértárból keresett kép esetén az első kép megjelenítési ideje maximum 10 perc legyen.) A rendszerrel szemben támasztott követelményeket a napi új képmennyiség, a visszakeresett képmennyiség és a napi archiválási igény alapján kell meghatározni. Ezen mutatók döntik el a hardwer erőforrások nagyságát (CPU teljesítménye és száma, memória mérete, HDD tömb, parallel működés illetve feladat megosztás) és a platform típusát. A PACS szerver fő feladata az adatbázisok, a képtároló és az archívum vezérlése. Ennek megfelelően nagy teljesítményű rendszereknél ezek a funkciók külön-külön szerver hardvereken futhatnak. Az egyes szerverek egy belső nagysebességű hálón kommunikálnak. A munkafolyamatok szervezésénél törekedni kell a megelőző éjszakai letöltésekre (preload/prefetch, integrált RIS-PACS) a hálózat és a szerverek nappali kímélése érdekében. A szerver helység klimatizált, zárható és automatikus védelmi rendszerekkel (füst, betörés, stb.) felügyelt legyen. Célszerű a radiológiai osztályon elhelyezni, de bizonyos érvek az intézeti szerverfarmon történő elhelyezés mellett szólnak.


vissza a TELEMEDICINA lapra

Bágyi 2009. április 25., 18:12 (UTC)

Személyes eszközök