A telemedicina kialakulása, kezdeti felhasználási területei. Internet - Teleradiológia
A RadiWiki wikiből
Mi is az a telemedicina?
A telemedicina a távközlési és informatikai technológiák alkalmazása az egészségügyi ellátás javítása érdekében akkor, amikor a résztvevők között lényeges távolságot kell áthidalni.
Magyarországi próbálkozások
A BM Központi Kórházában szövettani metszeteket helyeztek mikroszkóp alá, s ISDN vonalon keresztül továbbították a SOTE I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetbe. Szatellites videokamerával szerelték fel a Heim Pαl Gyermekkórház egyik műtőjét, így az operációt más városban, országban tartózkodó konzulens is figyelemmel kísérheti, véleményezheti. Az amerikai biztosítótársaságok példáján felbuzdulva az ABN-Ambro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. is megpróbálkozott a távkonzílium bevezetésével - természetesen jó pénzért cserébe. A hazai orvosok közül pedig néhányan összefogtak, és megalapították a Magyar Telemedicina Társaságot, hogy népszerűsítsék ezt a gyógyítási módszert.
Mikor és hogyan alakult ki először?
Norvégiában az 1920-as években a Haukeland kórházban szerveztek egészségügyi szolgáltatást rádión keresztül a tengeren levő hajók számára. Még műtétet is irányítottak rádión át. Ma már a telemedicina a norvég egészségügy része lett, amely a távolságtól és a jövedelemtől függetlenül kínál ellátást. Az USA-ban elsősorban a távolságok által megnehezített hozzáférés megkönnyítése motiválta a kezdeti erőfeszítéseket az ország területén megkezdett telemedicina tevékenységek esetén. Relatíve elzárt közösségek, szigetlakók vagy sarki és sivatagi vidékeken dolgozók orvosi ellátása alkotta a hatvanas-hetvenes évek projektjeinek többségét. Ilyen programnak lehet tekinteni az egyik kezdeti telemedicina kísérletet a Nebraska-i Pszichiátriai Intézetben, amely 1955 óta rendelkezett zártláncú TV rendszerrel és 1964-ben ezt összekötötte két-irányú audiovizuális kapcsolaton keresztül a mintegy 200 km-re levő Norfolk Állami Kórházzal. A bostoni Logan International Airport a reptéri társaságok alkalmazottainak és az utasoknak nyújtott orvosi konzultációs lehetőséget és ellátást az 1967-ben létesült összeköttetés révén, amely a reptéri orvosi állomást az állami General Hospital-hez kapcsolta A kezdeti programok másik része egyértelműen űrkutatási-katonai indíttatású volt, mindenekelőtt a NASA tevékenységén keresztül, illetve a nyilvánosság előtt kevésbé ismert módon a DARPA révén. A NASA első kísérleteire már a hatvanas évek kezdetén sor került emberek űrutazásával összefüggésben, illetve annak révén, hogy a NASA szolgáltatta a technikát a földi akciókhoz is. Így 1975-re a NASA aktív részvételével már 15 telemedicina program működött az USA-ban. Ezek közül a legismertebb kétségtelenül a STARPAHC program volt, amely egészségügyi ellátást nyújtott az Arizona államban távoli helyen levő Papago indián rezervátum lakóinak, valamint az éppen a világűrben levő asztronautáknak 1972-76 között. Egy alkalmas tehergépjárműben elhelyezték az orvosi eszközöket, köztük EKG és röntgen készülékeket és a mozgásra képes kocsit összekötötték egy közkórházzal és egy másik a körzeten kívüli kórházzal két-irányú mikrohullámú és hangtovábbításra alkalmas módon. A NASA műszaki-kutatási célú műholdjainak egyikét (az ATS-1-et) használták 1971-75 között arra, hogy Alaska 26 faluját összekössék 4 földi adóállomás segítségével az Anchorage-ban levő Native Medical Centerben elhelyezett vevőállomással. A projekt sikeresnek bizonyult, bár a programozott adásidők és a két-irányú szimultán video kapcsolat hiánya miatt sürgősségi ellátásra nem vették igénybe. Végül a NASA részt vett nemzetközi telemedicina projektben is, amikor 1985-ben a Mexico City földrengés nyomán nyújtott logisztikai és orvosi konzultációs segítséget az ATS-6 műholdon keresztül, vagy amikor 1989-ben az örmény földrengés nyomán az amerikai-szovjet űrbiológiai közös munkacsoport felügyelete alatt a jereváni orvosi központ és négy amerikai orvosi központ között egyirányú videofelvétel, hang és dokumentumok továbbítására alkalmas összeköttetést létesített és működtetett három hónapon keresztül. A 209 örmény páciens esetén létrejött konzultáció közül az összes konzultáció 26 %-ában változott az előzetes diagnózis.
Internet – a kezdetek
Az 1960-as években az Egyesült Államokban, a Védelmi Minisztérium (U.S. Defense Department’s Advanced Research Projects Agency - ARPA) támogatásával telefonvonalon keresztül kommunikálni képes számítógépek közötti kapcsolatok lehetőségét kezdték kutatni. Elsődleges céljuk volt, hogy a hálózatot ne egy központi számítógép köré szervezzék (hiszen így azt megsemmisítve - atomtámadástól tartva! - gyakorlatilag az egész hálózat működésképtelenné tehető), hanem teljesen önálló és egyenrangú számítógépek - más néven csomópontok (host-ok) - összekapcsolásából álljon a rendszer. Így egy olyan hálózat alakul ki, amelyben egy-egy csomópont több másikkal is összeköttetésben lehet és kettő között akár több út is létezhet. Egy csomópont, vonalszakasz kiesésével, csak egy-egy csoport, vagy felhasználó marad ki a kapcsolatból, míg a hálózat egésze működőképes marad. Ebben a rendszerben eszközöket adtak az egyik gépről a másikra való bejelentkezésre (remote login), az adatállományok átvitelére (file transfer), levelek elektronikus úton történő továbbítására (electronic mail) és az információcserére, különböző érdeklődési csoportokban (interest groups) való levelezés formájában. Az e-mail önmagában is forradalmi jelentőségű dolog volt: részletes leveleket lehet(ett) küldeni a telefonhívás sebességével. A hetvenes években más hálózatokat is (ki)fejlesztettek. Felvetődött az igény a hálózatok egymással való kommunikációjára. Ezért az ARPA segítségével új protokollokat fejlesztettek ki, amelyek az egyes számítógépes hálózatok között is lehetővé tették az adatátvitelt (ARPA Internet - ARPANET; Transmission Control Protocol / Internet Protocol). Az Internet 1983-ban kezdte működését, amikor az ARPANET két elkülönült hálózatra bomlott. Mindkettő kapott hálózati címet (network number), átjárókat (gateway) tettek közéjük, amelyek információcsomagokat tudnak továbbítani egyikről a másikra. Az információ-csomagok formáját szabványosították, új hálózatokat lehet hozzákapcsolni a rendszerhez, anélkül, hogy az eddigi felépítést meg kellene változtatni. Több más hálózat kapcsolódik az Internet-hez, de nem része annak.
A World Wide Web
A svájci Cern-ben fejlesztették ki, saját programunkkal kapcsolódhatunk a hálózaton található valamelyik szerverhez (kliens-szerver kapcsolat). A szerver az információkat hipertext formában (HTML) tárolja, a dokumentumon belül hivatkozásokkal (linkek), amelyek más dokumentumra, szolgáltatásokra mutatnak. E linkek az eredeti szervertől eltérő helyen is lehetnek. A dokumentumok hálózaton való mozgását a HTTP (Hypertext Trasfer Protokol) szabályozza. 1993-tól képek, grafikák átvitelére is alkalmas a rendszer. A World Wide Web egyike azoknak a világméretű információs rendszereknek, amelyek az Interneten keresztül érhetők el. Az Internet egyik legnépszerűbb rendszere egyszerű használata, az elérhető információ mennyisége és látványossága miatt is. Érdekessége, sikere abból adódik, hogy hipermédia dokumentumok közvetítésére alkalmas, azaz egy oldalon meg tud jeleníteni formába öntött szöveget, képeket, mozgóképeket és ami a leglényegesebb, ún. kapcsolatokat (linkeket) más dokumentumokra. Az Internet eddigi szolgáltatásainak nagy részét képes magába olvasztani, illetve hozzákapcsolódni (telnet, ftp, news, gopher, mailto stb.). A szerver programot üzemeltetők intézményük bemutatására Home-Page-t, nyitólapot, egy HTML dokumentumot hoznak létre, amely a WWW címre való hivatkozáskor (pl.: www.dote.hu) automatikusan betöltődik.
Az Internet hálózat működése
A rendszer működése gép-gép kapcsolatra épül, amely az információ-csomagok továbbítását biztosítja a küldő és a fogadó számítógép között. A csomagnak tartalmaznia kell a végcél hálózati címét, így ha egy csomag még nem ahhoz érkezett meg, akinek címezték, akkor ez a gép (gateway) csak továbbküldi a címzett irányába, mérlegelve azt, hogy jelen pillanatban melyik út lesz a legmegfelelőbb. Mivel minden csomópont nem ismerheti az összes többi helyét, ezért célszerűen a cím megadása csoportosítva történik. A csoportosítás alapját a regionális hálózatok képezik, melyek általában egy-egy szuperszámítógép (domain) köré épülnek. Az ilyen formátumú név szerinti címzés a könnyebb megjegyezhetőség érdekében van, az ilyen címeket a domain-név-szerverek először lefordítják az ún. IP-számokra és ezután kezdődik az információ továbbítása. Ahhoz, hogy egy gép által küldött információcsomagot egy másik gép megfelelően értelmezni tudjon, az egymással összekötött számítógépeknek ugyanazt a formátumot kell használniuk az adatcsomagok továbbítására, azaz ugyanazzal a protokollal kell rendelkeznie. Mivel világszerte számos helyi hálózat és protokoll létezik, egyes számítógépeken elérhetővé tették több hálózat elérését is, melyek így átjáróként használhatók a különböző hálózatok között. Ezek az úgynevezett gateway-ek. Egyes más szabvánnyal rendelkező hálózatok (pl. FIDONET) ezeken keresztül érhetők el.
Radiológia az Interneten
Kézenfekvő, hogy a képalkotó modalitásokkal működő radiológia miért tudja kihasználni az Internet adta lehetőségeket:
- multimédia - képek
- hálózat - DICOM
- World Wide Web
- kliens-szerver kapcsolat
- hipertext forma
- hivatkozások (linkek)
- képek, grafikák átvitelére is alkalmas
- egyik legnépszerűbb rendszer
Oktatási lehetőségek:
- Hagyományos és a korszerű radiológiai képalkotó eljárások radiológiai anatómiája
- Hagyományos és a korszerű radiológiai képalkotó eljárások vizsgálati protokollja
- Hagyományos és a korszerű radiológiai képalkotó eljárások előkészítési igénye
- Hagyományos és a korszerű radiológiai „tankönyv” az interneten
ELŐNYEI:
- naprakész információkat tartalmaz
- rugalmasan kezelhető
- hivatkozásokkal (linkekkel) akár országunkra kiterjedő fejezetekből is állhat
Internet szakmai anyagok:
A radiológusok szakmai véleményét, vizsgálati, diagnosztikai taktikáját tükröző anyagok. Lehetőségeink:
- Pl. „INTERAD” elektronikus folyóirat létrehozása
- Protokollok, szakmai jellegű irányelvek közzététele, a végleges verzió előtt, véleményezésre
- Hírmagazin az aktuális radiológiai eseményekről (kongresszusok, továbbképzések)
- Klinikusok, családorvosok számára tájékoztatók (vizsgálatok, szakrendelések, stb.)
Hálózatok – Információs rendszerek. DICOM hálózat
- a teljes képződött képanyag veszteségmentesen komprimált, lehetőleg legolcsóbb archiválása
- bármilyen típusú DICOM kompatibilis postprocessáló szoftver alkalmazása
- képernyőről történő leletezés és konzultáció
- kórházi felhasználók kiszolgálása
- külső adatközlés
- Teleradiológiai tevékenység
Minden esetben központi kérdések:
- adatbiztonság (általános probléma az interneten)
- jogosultságkezelés
- result-management
- átviteli sebesség
vissza a TELEMEDICINA lapra
Bágyi 2009. április 25., 16:42 (UTC)
