Árnyékmaszk
A RadiWiki wikiből
Közvetlenül (kb. 1,5cm-rel) a luminofor ernyő előtt a képcsőben árnyékmaszk található. Ennek feladata az elektronsugár szóródásából származó képi zaj kiszűrése. A szóródó elektronok nem csak az adott pixelben okoznának fényfelvillanást, hanem a mellette lévőkben is, ami képi zajként jelentkezne. Az erőteljes melegedés miatt különleges fémötvözetből készült maszkba fúrt lyukakon az elektronsugár áthalad, de a szóródó elektronokat kiszűri. A lyukak átmérője 0,2-0,25 mm közötti. A színek kép előállításának alapja két biofizikai felismerés. Az első, hogy az emberi szem felbontóképessége véges, ami azt jelenti, hogy egy meghatározott távolságnál közelebb lévő két pont az agyban egy képpé olvad össze, tehát egyetlen pontnak látjuk. A második elv az, hogy ha két színt összekeverünk, akkor azt egy harmadik színnek érzékeli az emberi szem. Az additív színkeverésnek megfelelően a képernyő színárnyalatait három alapszínből, vörösből, kékből és zöldből keverjük ki (RGB-technika) . A három alapszín megfelelő arányú additív keveréke kiadja a fehéret. Színes képernyő esetén mindegyik alapszínhez egy-egy elektronágyú tartozik, melyek mindegyike csak a hozzá tartozó színpixelt találja el. Ezt úgy érik el, hogy az elektronsugarak közvetlenül a lyukmaszkban keresztezik egymást, amire az elektronágyúk viszonylag nagy mérete miatt is szükség van. Régebbi típusú televíziókészülékekben, monitorokban az úgynevezett delta elrendezésű színpixel-hármas elrendezés volt használatos (48. ábra), ahol a vörös, zöld és kék színpixelek, valamint a három elektronágyú egymáshoz képest 120°-os elrendezésben helyezkedett el, ezért a lyukmaszk is ilyen elrendezésben tartalmazta a lyukakat.
Delta képcsőtechnika.
Ma már szinte kizárólag in-line elrendezésű képcsöveket használnak (49. ábra), ahol az RGB színpontok függőleges csíkokban helyezkednek el, valamint az árnyékmaszk is függőleges réseket tartalmaz.
In-line képcsőtechnika.
