2018. április 24. kedd, György napja
Cardialis eltérések stroke–ban: mit kell tudnia a radiológusnak?
Szerző(k): dr. Tolnai Réka
Dátum: 2017-12-27 16:47:08
küldés levélben nyomtatás nyomtatás pdf domkumentumba
A képalkotó diagnosztika fejlődésével egyre szembetűnőbbé válnak azok a finom elváltozások a szívben, melyek a sztrókért felelősek

A CT és az MRI technika fejlődésével azonosíthatóak lettek, azok a korábban észrevétlenül maradt finom pathológiás eltérések a szívben, melyek a stroke-ért felelősek. Ennek következtében a képalkotó szakembereknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük ismereteik bővítésére. Írják a spanyol kutatók, akik nagy presztízsű magna cum laude díjat kaptak 2017-ben az  ECR-en.

"A radiológusok döntő szerepet játszanak a stroke diagnosztizálásában és kezelésében." - mondta Dr. Flavio Zuccarino és társai a spanyolországi Hospital del Mar radiológiai osztályának mellkas radiológiai részlegének kutatói. "A radiológusoknak fel kell ismerniük ezeket az elváltozásokat a pontos diagnózis felállításának érdekében, mely nagyban befolyásolja a betegek további ellátásának módját."

Az agyi infarktus világszerte a második leggyakoribb halálok és a rokkantságnak a harmadik leggyakoribb okozója. Amíg a stroke-eredetű halálozás aránya általánosan csökkent, a stroke előfordulása és a stroke okozta rokkantság globális terheinek abszolút száma magas és folyamatosan növekszik. A kutatók eredményeiket e-poszteren mutatták be a bécsi kongresszuson.

A cardiogén stroke az ischaemiás stroke-ok 25%-áért felelős, melynek kockázata az időseknél fokozottan érvényesül. Összességében az átlagos életkorhoz viszonyított előfordulási gyakoriság világszerte egyenlő.

A szerzők az agyi ischémia következő három fő altípusát emelték ki:

·       Intravaszkuláris trombózis, melyet az artériák trombus általi elzáródása okozza. A trombus kialakulhat artériás érfalbetegség, például arterioszklerózis, disszekció vagy fibromuszkuláris dysplasia következtében.

·       Extracerebralis embóliák általi agyi érokklúzió leggyakrabban szívbetegséggel hozható összefüggésbe. Az embólus állhat vérlemezkék aggregátumaiból, thrombusból, koleszterinből, kálciumból, baktériumokból stb. Az ischémiás infarctus további előfordulásának kockázata magas, amennyiben az emboliaforrást nem sikerül azonosítani.

·       Szisztémás hypoperfúzió is okozhat agyi infarktust az erek csökkent vérellátásának következtében, mely legtöbbször cardialis diszfunkciónak köszönhető (myocardialis ischemia, szívleállás, arrhythmiák). Ez befolyásolhatja az agy és más szervek működését is.

A cardiogén stroke-ra a proximális artériák érintettsége jellemző, melynek következtében az érintett infarktusos területek kiterjedtebbek, így a rokkantság súlyossága, a mortalitási ráta, és az ismételt előfordulási kockázat is nagyobb. A lehetséges okok a táblázatban láthatóak.

 

A cardiogén stroke lehetséges okai

Elváltozás lokalizációja

Nagy kockázatú

Alacsony vagy nem meghatározott kockázatú

Pitvar

(>bal)

·        Pitvarfibrilláció

·        Pitvari thrombus

·        Tumor (myxoma)

·        Nyitott foramen ovale

·        Interatriális septalis aneurysma

·        Interatrialis kommunikáció

·        Spontán echo kontraszt (SEC) vagy bal pitvari füst

Kamra

(>bal)

·        Kamrai thrombus

·        Tumor (myxoma)

·        Akut myocardiális infarktus (<1 m)

·        Dilatatív cardiomyopathia

·        Myocardium kontraktilitási diszfunkció

·        Apicalis aneuryma/akinesis

·        Hipertrófiás cardiomyopathia

·        Interventricularis kommunikáció

·        Krónikus szívelégtelenség (EF<30%)

Billentyű

·        Endocarditis

·        Műbillentyű

·        Mitralis stenosis/rheumás betegség

·        Papillaris fibroelastoma

·        Mitralis kalcifikáció

·        Mitralis prolapsus

·        Kalcifikált aorta stenosis

"A cardioemboliás stroke mechanizmusának alapját, az agyi ereket elzáró embólusok adják, melyeknek leggyakoribb forrása a bal kamra." - írják a szerzők. "Azonban a két szívfél közötti abnormális összeköttetések lehetőséget biztosítanak a két oldal vérkeringésének találkozására, így pl. jobb-bal shunt által a kialakult nyomásváltozások következtében, a vénás rendszerből az artériás keringésbe kerülhet az embólus, ezt paradox embolizációnak nevezzük."

Habár a szívből származó embólus az egész szervezeten belül egyenletesen átáramlik, mégis a tünetekkel járó embolizációk több mint 80% -a  az agyat érinti. Az agy területén az ischaemiás zóna lokalizációjának előfordulása arányos a cerebrális vérellátás dinamikájával, melynek 80% -a magában foglalja az elülső keringést (azaz a. carotis területét), és körülbelül 20% -a vertebrobasilaris eloszlású.

Az agyi CT- és MRI-vizsgálatokban az embóliás infarktus kiterjedt vagy multiplex elváltozásként jelentkezik, melyet egyidejűleg vagy egymást követően kialakult embolizációk eredményeznek. Haemorrhagiás transzformáció is előrdulhat az ischaemiás léziókban.

"A cardioemboliás stroke kockázata jelentősen csökkenthető megfelelő primer prevencióval." - mondja Zuccarino és munkatársai. "Amennyiben ennek ellenére is kialakul a stroke, alapvető fontosságú a szíveredet tisztázása vagy kizárása a további események elkerülése érdekében."

Ilyenkor az elsődlegesen választandó képalkotó eljárás a szívultrahang, hiszen könnyen hozzáférhető, viszonylag alacsony költségű, és nem jár sugárterheléssel. A transthoracalis echokardiográfia és a transesophagealis echokardiográfia is alkalmazható. Az echokardiográfia diagnosztikus hatékonyságának azonban vannak korlátai: operátorfüggő és bizonyos elváltozások, melyek a stroke-ért felelősek észrevétlenek maradhatnak.

A legtöbb stroke-on átesett betegnél, amelyeknek etiológiája tisztázatlan vagy infarktusuk feltehetően szíveredetű, nem végeztek további cardialis vizsgálatokat.

"Mind a mellkasi CT, mind a szív MRI felvételek (akár az ischaemiás epizód előtti, akár egybeeső) információt szolgáltathatnak a szívet vagy nagy artériákat érintő elváltozásokról, melyek a stroke-ért lehetnek felelősek." - állítják a szerzők. "Az elmúlt években a szív CT-t jelentősége fokozottan növekszik, echokardiográfiát követő kiegészítő képalkotó vizsgálatként alkalmazható."

Néhány szakértő az agyi CT angiográfián kívül korai szív- és extracranialis vascularis CT angiográfiát is javasol az akut ischaemiás stroke-os betegek vizsgálatára. Azt állítják, hogy a kockázati tényezők kezelése csökkentheti a kiújulás veszélyét és javíthatja a további kimenetelt, miközben a protokollt csak néhány perccel hosszabbítaná meg.

Forrás: Auntminnie Europe

Kapcsolódó témák:                                     Legolvasottabb témák:                          
Hozzászólások