2017. november 21. kedd, Olivér napja
Értékelik-e továbbra is a nők a mammográfia előnyeit az ismert hátrányokkal szemben?
Szerző(k): dr. Firtkó Szilveszter
Dátum: 2017-11-11 23:53:52
küldés levélben nyomtatás nyomtatás pdf domkumentumba
Az emlőszűrésen részt vevő nők talán másképpen értelmezik a túldiagnosztizálást mint a kutatók és a radiológusok.

Egy új tanulmány megkérdőjelezi, hogy a túldiagnosztizálás valóban fontos-e az emlőszűrésen áteső nők számára. A Medical Care októberi számában megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az eredményeik azt mutatják, hogy teljesebb kommunikációra volna szükség ahhoz, hogy meggyőzhessék a nőket, hogy komolyabban kellene venniük a mammográfia káros hatásait.

Több, mint 400 amerikai nő felmérése során derült ki, hogy a megkérdezetteknek kevesebb, mint a 20% -a tudott a mellrák túldiagnosztizálásáról és túlkezeléséről, állítja a Minnesota Egyetem kutatócsoportja. Azok is, akik hallottak már a mammográfia ártalmairól, nem találtak semmilyen "hihető vagy meggyőző" információt a témáról.

A kutatók azt sugallják, hogy megállapításuk alátámasztja azt a tényt, hogy jobban kellene kommunikálni az intézeteknek a mammográfiás kockázatokról a nők felé, hogy megfelelő és tájékozott döntéseket legyenek képesek hozni a saját szűréshez való hozzáállásukról.

"Annak ellenére, hogy a daganat túldiagnosztizálásáról és a túlzott kezelésről szóló információk egyre gyakoribbá válnak mind a médiában, mind pedig az egészséggel kapcsolatos weboldalakon, a betegek tudatossága ezen a téren továbbra is alacsony" - írta Rebekah Nagler, a PhD, és Sarah Gollust, PhD, vezető kutató.

De a felmérés eredményei túlbecsülik a túldiagnosztizálási rátát, és valóban azt bizonyítják, hogy a nők egyszerűen nem gondolják, hogy a túldiagnosztizálás és a túlkezelés problémát jelentene a korai emlőrák felfedezésének előnyeivel szemben, mondta Dr. Daniel Kopans.

 

"Úgy tűnik, a szerzők tudatában vannak, hogy a mammográfiás szűréssel kapcsolatos túldiagnosztizálási igények nagymértékben eltúlozottak és ismételten megkérdőjelezhetőek" - mondta Kopans. "Hogyha egy hamis előfeltevéssel kezded a mondandód, majd megállapítod, hogy a megkérdezettek nem ismerik, vagy nem fogadják el a hamis feltevéseidet, akkor mi a megállapításaidnak az értéke?"

Hihetetlen?

2016-ban a kutatók 429 amerikai nőt vizsgáltak meg a 35 és 55 év közötti korosztályban. Ezen nők közül csak 16,5%-uk tudott a túldiagnosztizálás kockázatairól, és 18%-uk tudott a túlkezelés fogalmáról az emlőrákszűrés során. A csoport szerint a 40 évnél fiatalabb nőknél volt a legkevésbé valószínű, hogy hallottak már a túldiagnosztizálásról.

A felmérés résztvevői két állítással rendelkeztek a túlértékelés és a túlkezelés tekintetében:

- Néhány mammográfia során felfedezett emlőrák olyan lassan növekszik, hogy életük során nem okozott egészségügyi problémákat a nők számára.

- Néhány emlőrák kezelésére nem is kellett volna ilyen típusú kezelést alkalmazni.

A nőket felkérték, hogy rangsorolják válaszukat a következő állításokra 1-től 5-ig terjedő skálán (1: erősen egyet nem értve, 5: erősen egyetértve):

-        Ez a kijelentés hihető.

-        Összességében egyetértek ezzel a kijelentéssel.

-        Ez a kijelentés okot adott arra, hogy megfelelően végiggondoljam, hogy szükségem van-e mammográfiára.

A nők kevesebb, mint egy negyede mondta azt, hogy a kijelentések hihetőek, és még kevésbé értékelték őket olyan erős érveknek, amelyeket a saját mammográfiás döntéshozataluk során figyelembe vennének. A kutatók szerint azok a nők, akik nemrégiben mammográfián vettek részt, és akik rendszeres orvosi ellátással rendelkeztek, a különösen nem meggyőző jelentést választották.

Mivel sok nő kedvezően látja az emlőrák szűrését, lehet, hogy a szolgáltatóknak kihívást jelent, hogy tájékoztassák ezen egyéneket a potenciális ártalmakról.

"Tekintettel a közvélemény elfogultságára, valószínű, hogy a túldiagnosztizálásról és a túlkezelésről szóló eltérő üzeneteknek való kitettségnek negatív következményei lehetnek, például abban, hogy a betegek ellenzése és a közös döntéshozatalban való részvételüket korlátozottnak fogják érezni" - mondta a szerző. "Szigorú egészségügyi kommunikációs kutatásra volna szükség ahhoz, hogy kialakítsuk azokat a kommunikációs beavatkozásokat, amelyek javíthatják a betegek megértését a túldiagnosztizálással és túlkezeléssel szemben, valamint elősegíteni a szűrés megfelelő használatát, és biztosítani a megfelelő értékű ellátás biztosítását is."

A jelenlegi eredmények párhuzamban állnak a JAMA Internal Medicine-ben megjelent június 26-i tanulmánnyal, valamint a Gollust és társai által is megjelentetett cikkekkel, amelyek azt is jelezték, hogy a nők többre értékelték a mammográfia előnyeit, mint a túlérzékenységet és a többi ártalmakat.

Megfelelő kérdés?

Kopans szerint nem szükséges válaszolni arra a kérdésre, hogy miként javítható a kommunikáció annak érdekében, hogy a nők megértsék a mammográfia ártalmait. Ehelyett az a fontos, hogy a nők megértsék a mammográfia előnyeit.

„’Túlérzékelt’ vagy ’hamis’ daganatok lesznek a diagnózisban, és ezáltal a szűrés hosszadalmasabb lehet " - mondta. "Tehát ez azt jelenti, hogy a vizsgálat egyetlen hátránya az, hogy visszahívják az egyént későbbi vizsgálatokra. És az a kérdés, amelyet még soha nem válaszoltak meg azok, akik azt állítják, hogy mérlegelték a mammográfiás szűrés ártalmainak az ellensúlyozását: mennyivel kevesebb visszahívás lenne egyenlő azzal, hogy egy nő szükségtelenül meghaljon? "

Forrás: Auntminnie

Kapcsolódó témák:                                     Legolvasottabb témák:                          
Hozzászólások