2017. november 21. kedd, Olivér napja
A korábbi NFL-esek legalább 50 %-ban az MRI agyi sérüléseket mutatott ki
Szerző(k): dr. Firtkó Szilveszter
Dátum: 2017-11-11 23:36:13
küldés levélben nyomtatás nyomtatás pdf domkumentumba
A kutatók újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a profi sport nem egészséges.

A kutatók a diffúziós tenzor MRI felvételeken (DTI-MRI) traumás agysérülések (TBI) jeleit mutatták ki a visszavonult NFL játékosok kis csoportjának közel a felében az American Academy of Neurology (AAN) éves találkozóján bemutatott előadásuk szerint.

A mostani legfrissebb tanulmányból származó előzetes megállapítások azt mutatják, hogy 40 korábbi NFL játékos közül 17-nél (43%) traumás agysérülés jeleit mutatta a DTI-MRI vizsgálat. Az eredmények azt sugallják, hogy a hosszabb karriert futó sportolók jelentősen nagyobb kockázattal rendelkeznek az agyi sérülések kialakulására, és ez az információ átalakíthatja a nézetet az amerikai foci hosszú távú hatásairól a sportolókra nézve.

"Nem voltam meglepve, hogy néhány DTI eredmény pozitív lett, de azt nem gondoltam volna, hogy majdnem a felét pozitívnak fogjuk látni" - mondta Dr. Francis Conidi. "És az eredmények 30% -a pozitívnak bizonyult a hagyományos susceptibilitás súlyozott és gradiens echo MRI képalkotással is, ami önmagában egy sokkoló eredmény."

Neurológiai problémák

Conidi és munkatársai a Florida Center for Headache and Sport Neurology intézményben, már több éve vizsgálnak visszavonult sportolókat azért, hogy megszabadítsák őket a memóriavesztés, a krónikus fejfájás és egyéb neurológiai rendellenességektől.

"Eddig azt gondolták, hogy a krónikus traumás encephalopathia a traumás agysérülés következménye" - mondta Conidi. "Szóval érdemes lenne a traumatikus agysérüléseket a mostani gold standard eljárásként működő diffúziós tenzor képalkotással keresni."

Pontosabban, a DTI a fehér állomány integritását méri az agyban lévő vízmolekulák diffúzióján keresztül.

"Ha a fehér állomány megsérül, a vízmolekulák mozgása az agyban lassulni fog, és a frakcionált anizotrópia értékek csökkennek" – mondta a szerző. "Ez egy jól elfogadott biomarker az agykárosodásra jelen pillanatban, így érdemes ezt a technológiát használni ahhoz, hogy kiértékeljük ezeket a játékosokat."

A prospektív tanulmányban a kutatók 40 visszavonult NFL játékost (átlagéletkoruk 36 év, tartomány: 27-56 év) vizsgáltak meg MRI-vel, amit kiegészítettek más memória és egyéb gondolkodási tesztekkel is.

A visszavonult játékosok átlagosan hét évet játszottak (tartomány: 2-17 év) az NFL-ben, és átlagosan 8,1 agyrázkódási átlaggal rendelkeztek fejenként. Tizenkét játékos (31%) azt állította, hogy több agyrázkódáshoz közeli, vagy eszméletvesztéssel járó sérülésük is volt a pályafutásuk során. Az alanyok többsége kevesebb, mint öt éve vonult vissza.

Neurológiai értékelés

Mindegyik játékos teljes mértékben ki lett vizsgálva, továbbá a neurológiai kórtörténetüket is megvizsgálták, valamint kiterjedt neuropszichológiai értékelésüket is elvégezték.

A játékos csoportnak az átlagos MMSE (Mini Mental State Examination) értéke, ami a globális kognitív értéket méri, 27,3 lett (16-30). A 24 vagy annál nagyobb MMSE-pontszám a normál kogníciót jelenti. Az alanyok átlagos klinikai demencia rációja (CDR) 0,5 lett (maximális pontszám, 1). A 0 érték azt jelzi, hogy az egyén normális, míg a 3 pont súlyos demenciát jelöl.

Az agyvizsgálat közé tartozott a hagyományos MRI, a susceptibilitás súlyozott, a gradiens echo és a DTI is. Azok a játékosok, akik alacsonyabb, mint 2,5 standard frakcionált anisotrópiás eltérésekkel rendelkeztek a hasonló korosztályú kontroll alanyoknál, pozitívnak bizonyultak a traumás agysérülésre.

Pozitív eredmények

A diffúziós-tenzoros képek áttekintése alapján 17 játékosnál (43%) volt a vízmolekula mozgás szintje 2,5 standard deviáció alatti az azonos korú egészséges egyénekhez képest.

Emellett 12 korábbi játékosnál (30%) volt bizonyítható traumás axonális sérülés a hagyományos, a susceptibilitás súlyozott és a gradiens echo MRI-vel, ami az ideg axonjának szakadásának volt köszönhető.

A visszavonult sportolók nem voltak sokkal jobbak a neuropszichológiai vizsgálatokban sem, amelyek a figyelem és a koncentráció szignifikáns rendellenességeit mutatták (a korábbi játékosok 42% -a) Végrehajtó funkciókban (50%), tanulásban és a memóriában (45%), valamint a térbeli- és észlelési funkciókban is rosszabbul teljesítettek a vártnál (24%).

Conidi és munkatársai szintén észleltek enyhe összefüggést a játszott évek száma és a pozitív DTI eredmények között (p = 0,0491). Az agyrázkódás és a pozitív DTI eredmény között azonban nem volt semmilyen összefüggés. Nem volt összefüggés az NFL-ben töltött évek számában és azzal sem, ha az agykárosodás jelei már megjelentek a hagyományos MRI-n.

A támadó és védekező lineman-ek és a running back-ek pozitívabb DTI eredményekkel rendelkeztek, mint a többi pozícióban játszók.

"Ez arra mutat rá, hogy az agyrázkódással nem járó ütések - a kis ütések, és nem a nagyok - okozzák a problémát” - mondta Conidi. "Ez felveti a kérdést, hogy korlátozni kellenne-e az fizikai kontaktust gyermekeknél, sőt akár az egyetemen és az edzéseken is, mert ez az, amikor a legtöbb ilyen típusú sérülés történik."

Az AAN absztraktjának bemutatása óta a kutatók a tanulmányi kohorsz-ot mintegy 80 játékosra növelték, és a jövőben is tovább kívánják növelni az egyének számát, mondta Conidi.

Azt is javasolták, hogy az NFL növelje a finanszírozást a sport alatt történő eszméletvesztés és a lehetséges hosszú távú hatásainak a vizsgálatára. Ennek a tanulmánynak a finanszírozása a játékosok egészségbiztosításából származott.

"Több anyagi támogatással valószínűleg részletesebb értékeléseket és természetesen jobb statisztikai elemzéseket lennénk képesek kimutatni" - mondta Conidi.

Forrás: Auntminnie

Kapcsolódó témák:                                     Legolvasottabb témák:                          
Hozzászólások