2017. október 24. kedd, Salamon napja
A 3D ultrahang képes felismerni a szubklinikus ateroszklerózist
Szerző(k): dr. Firtkó Szilveszter - radiologia.hu
Dátum: 2017-10-10 21:19:35
küldés levélben nyomtatás nyomtatás pdf domkumentumba
3D ultrahanggal az ateroszklerotikus terhelés számszerűsíthető

A szubklinikus ateroszklerózis felismerése nagyon fontos dolog, de a plakk méretének számszerűsítése még fontosabb. A vaszkuláris 3D ultrahang megbízhatóan képes elvégezni ezt a feladatot, továbbá képes segíteni a szív- és érrendszeri kockázat becslését is, az Amerikai Kardiológiai Testület folyóiratának július 18-i számában közzétett kutatás szerint.

Egy spanyol kutatócsoport közel 4000 betegnél végzett vaszkuláris 3D ultrahang vizsgálatot, amivel képesek voltak a korai szubklinikus atheroszklerózis (PESA) felismerésére, ami miatt ez a módszer könnyen megvalósíthatónak és reprodukálhatónak mondható a korai carotis és a femorális ateroszklerotikus terhelés számszerűsítésében. A plakk mérete - különösen a femorális artériákban - összefüggésbe hozható a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal. Ráadásul ez a módszer pontosabban képes tükrözni a becsült szív-érrendszeri kockázatot, szemben azzal, ha csak a plakk jelenléte bizonyított.

"Ez az olcsó és sugárzásmentes technológia ezáltal képes lehet kulcsfontosságú és nagyszabású szűrőeszközévé válni a veszélyeztetett egyének azonosításában" - írta Dr. Beatriz López-Melgar, PhD.

A kockázati rétegződés javítása

Egyre nagyobb biztonságot nyer a szív- és érrendszeri kockázatértékelésben az ateroszklerotikus léziók kimutatása. Bár a vaszkuláris 2D ultrahang jól alkalmazható az atheroslerosis különböző arteriális területeken történő észlelésére és osztályozására, a vaszkuláris 2D ultrahanggal kapcsolatos plakk méretének számszerűsítésére szolgáló módszerek különböztek az egyes tanulmányok között, és jelenleg nincs megegyezés arról, hogy mely mérés számítható megfelelőnek, vagy, hogy melyik terület vizsgálata a legjobb a kardiovaszkuláris kockázat előrejelzéséhez, állítja a csapat.

A fél-automatizált vaszkuláris 3D ultrahangos módszer a perifériás ateroszklerotikus terhelés számszerűsítésére nagyon jó módszer, de ezt még nem vizsgálták meg nagyobb populációs vizsgálatokban, amivel általánosan elfogadott eljárássá tehették volna. Ezenkívül a plakk-térfogat és a szív-érrendszeri kockázati tényezők társulását sem vizsgálták még meg, mondta a szerző.

Ennek eredményeképpen a módszer megvalósíthatóságát és reprodukálhatóságát úgy értékelték, hogy tünetmentes középkorú egyénekben vaszkuláris 3D ultrahang segítségével értékelték a carotis és a femur plakk terhelés eloszlásának referenciaértékeit. Azt is fel akarták mérni, hogy a plakk mennyisége és a szív-érrendszeri kockázati tényezők között milyen összefüggés áll fent, valamint felmérni a plakk volumen mennyiségi meghatározásának potenciális hozzáadott értékét, szemben azzal, hogy csak a plakk felismerése történt meg.

PESA tanulmány

A kutatás során 3860 (92,2%) résztvevő vett részt a PESA-ban, egy folyamatban lévő, megfigyelő, prospektív kohorsz tanulmány során, amelyet Madridban található Banco de Santander-ben dolgozó 4184 munkatárs végzett el. A projekt célja a korai szubklinikus ateroszklerózis terhének és az ateroszklerózis jelenlétének és progressziójának meghatározása a különböző nem-invazív technikák alkalmazásával olyan önkéntesekben, akiknek nem volt korábbi cardiovascularis betegsége. Az önkénteseket 2010. júniusa és 2014. februárja között vették fel a tanulmányba. A résztvevők 63% -a férfi és az átlagéletkoruk 45,8 év volt.

Vizsgálatuk során a résztvevőket egy vaszkuláris 3D ultrahanggal vizsgálták meg, valamint klinikai anamnézist, egy standardizált életmód kérdőívet, egy fizikális vizsgálatot, egy éhomi vércukorszint mérést, egy vizeletmintát és egy 12 elvezetésés EKG-t készítettek róluk. Az American College of Cardiology / American Heart Association általi aterosklerotikus cardiovascularis betegség pontszámukat megadták és osztályozták a 10 éves kockázat szerint alacsony (<5%), közepes (5% -7,5%) vagy magas (> 7,5%) csoportok szerint. A résztvevőket három és hat év múlva is megvizsgálták ugyanezzel a módszerekkel.

Egy iU22 ultrahang készülékkel (Philips Healthcare) egy VL 13-5 3D térfogat-lineáris transzducer segítségével vaszkuláris 3D ultrahangot végeztek standardizált módon mind a kétoldali carotis és femorális artériákon a plakkok számának és az érintett artériák meghatározására. A képeket offline módon a CNIC Imaging Core Laboratory-ban elemezték ki a Qlab szoftver (Philips) 10.2 verziójával. A globális plakk terhelést az összes plakk térfogatának összegeként számszerűsítették. A kutatók lineáris regressziós analízist és arányos esélymodelleket alkalmaztak a plakk terhelés értékelésére a szív- és érrendszeri kockázati tényezők és a becsült 10 éves szív-érrendszeri kockázat tekintetében.

Magasabb plakk terhelés férfiakban

 A korábbi, 2D vaszkuláris ultrahangot alkalmazó vizsgálatokkal egyetértésben, a férfiakban több mint kétszerese volt a globális plakk terheltség a nőkhöz képest:

-        A medián globális plakk terhelés a férfiaknál: 63,4 mm3.

-        A medián globális plakk terhelés a nőknél: 25,7mm3.

A különbség statisztikailag szignifikáns (p <0,001).

Ezenkívül a plakk terhelés magasabb volt a femorális területen is:

-        A femorális területen a medián plakk terhelés: 64 mm3.

-        A medián plakk terhelés a carotis területen: 23,1 mm3.

A különbség statisztikailag szignifikáns volt itt is (p <0,001).

Más eredményekben a plakk terhelés szignifikánsan növekedett az életkorral (p <0,001):

-        Medián plakk terhelés 40-44 év között: 31,2 mm3.

-        Medián plakk terhelés 45-49 év között: 55 mm3.

-        Medián plakk terhelés 50-54 év között: 78,9 mm3.

Femorális plakk terhelés

 Az adatok további feltárásával a kutatók azt találták, hogy a kor, a nem, a dohányzás és a diszlipidémia sokkal inkább a femorális, mint a carotis plakkokhoz kapcsolhatóak. A magas vérnyomás és a cukorbetegség azonban a csoport szerint nem mutatott különbséget a két terület között.

A femorális területeken nagyobb volt a plakk térfogata mindkét nemnél, míg a plakk jelenléte gyakoribb volt a femorális artériákban a férfiaknál, ám a carotis artériákban található plakkok pedig a nőknél voltak gyakoribbak. Továbbá a plakk volumenének korral összefüggő változásai gyorsabban fordultak elő a férfiak femorális artériáiban. Így a plakk kimutatásával összehasonlítva, a plakk volumen mennyiségi meghatározása a nem- és artériával-kapcsolatos különbségeket tár fel az ateroszklerotikus betegség korai fejlődésében.

A plakk térfogata szignifikáns összefüggést mutatott a magasabb kardiovaszkuláris kockázati kategóriával, függetlenül az érintett plakkok vagy területek számától (p <0,001).

„A globális plakk térfogata a plakk jelenlétének, számának és méretének integrálásával átfogóbb mutatója a betegségterheltségnek, amely jobban tükrözi az egyéni érzékenységet, és ezáltal részben magyarázatot ad a kockázati profil és a plakk jelenléte közötti eltérésre" - írja a szerzők.

Fontos lépés előre

A kutatás fontos előrelépést jelent az ateroszklerotikus terhelés mérésében, megkönnyítve nem csak az epidemiológiai vizsgálatok és az új terápiás vizsgálatok tanulmányozását, hanem az "artériák kezelésének stratégiáját" is - jelentette ki Dr. J. David Spence.

"A carotis plakk terhek mérése 1990 óta nagyon nagyot lépett előre, és ez a tanulmány azt ígéri, hogy ez a módszer a szív- és érrendszeri gyógyítás főelemévé válhat" - írta Spence.

Forrás: Auntminnie

Kapcsolódó témák:                                     Legolvasottabb témák:                          
Hozzászólások